Olcsóbb lesz a csirkefahát

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csütörtökön megtartották a kormányzati sajtótájékoztatót, amelynek keretében a kormány új intézkedéseit jelentették be, illetve a jelenlévő sajtó kérdéseire válaszoltak.

A járványkezeléssel kapcsolatban több új döntést is hozott a kormány. Az egyik legfontosabb, hogy az új variáns, az omikron terjedése miatt a védettségi igazolvány február 15-től oltási igazolvánnyá alakul. A kormány álláspontja szerint a betegségen való átesettség fogalma az omikron után mást jelent, mint előtte, most már kizárólag az oltás jelent védettséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban kiküldött védettségi kártya február 15-től kizárólag oltási igazolványként lesz érvényes. Mint Gulyás Gergely elmondta, nem lesz szükség új igazolványra, a QR-kód alapján ugyanis ellenőrizhető az oltottság.

„Az minősül majd oltottnak, aki megkapta a harmadik adag vakcinát, illetve aki a második oltását hat hónapon belül kapta meg” – szögezte le a miniszter. Ez kizárólag a 18 éven felüliekre vonatkozik, 18 év alatt a két oltás is elegendő. Hangsúlyozta, a fertőzéstől mostanra kevésbé véd az oltás, de valamennyi Magyarországon bevezetett oltóanyag védelmet nyújt a súlyos betegség ellen. 

A kormány szerint az omikron gyorsabb lefolyású vírusvariáns, ezért a nemzetközi gyakorlatot figyelve lerövidítik a karanténkötelezettség időtartamát hét napra, de öt nap után tünetmentesen, negatív teszttel lehet majd „szabadulni”. Az általános iskolákban a felső tagozatban bevált gyakorlatot kiterjesztik az alsó tagozatra, tehát ha egy osztályban megbetegedés van, akkor a karanténkötelezettség öt nap az oltatlanoknál. Kiemelte, az iskolai oktatásnak folyamatosnak kell lennie, személyes jelenlét mellett. A karanténba került diákok online is követhetik az órákat.

A kormányzati sajtótájékoztatón közölték: a háziorvossal való konzultáció alapján mostantól bárki kaphat Magyarországon negyedik oltást. Gulyás Gergely azt is hozzátette, hogy az erről szóló hivatalos jogi előírás már a héten megjelenik. Arra a kérdésre, hogy az egészségügyi dolgozóknak a negyedik adag vakcina felvétele is kötelező lesz-e, azt felelte, egyelőre marad a három oltás, mint a munkavégzés feltétele.

A miniszter gazdasági helyzetről is beszámolt. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint 6,5-7 százalék közötti tartományban lesz a 2021-es gazdasági növekedés, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a pontos adatokra még várni kell. Mindezt annak ellenére sikerült elérnie a kormánynak és a magyar gazdaságnak, hogy egy korlátozásokkal teli, rendkívül nehéz év áll az emberek mögött – közölte a miniszter, majd hozzáfűzte, hogy a gazdasági növekedés egyébként nem az autóiparnak köszönhető, ugyanis a globális chiphiány negatív hatással volt az autóiparra.

A szerdai kormányülésen Gulyás szerint fontos döntés született: szerb mintára maximálták a fontos élelmiszerek árát. 

Az élelmiszerár-stop értelmében február elsejétől hat élelmiszer árát nem szabad növelni, sőt vissza kell vinni a 2021. október 10-i szintre. 

Ezek az élelmiszerek a cukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej. Ezeken felül a csirkefarhát árát is maximálják. Gulyás Gergely arra a kérdésre is kitért, hogy mi lehet a megoldás abban az esetben, ha az élelmiszerár-stop bevezetése miatt profittól esnek el az áruházak és ezt esetleg más termékek árának növelésével – amik ugyanúgy elengedhetetlen termékek lehetnek a mindennapok során – igyekeznének pótolni. Úgy véli, amennyiben a boltok nem vállalnak szolidalitást embertársaikkal szemben, és nem mondanak le – a pár élelmiszer által termelt – profitról, akkor a kormány további árszabályozási eszközökhöz fog folyamodni. Ehhez pedig a jogi keretek is biztosítottak, a kormány a továbbiakban figyelemmel fogja kísérni az árak esetleges növekedését.

A kormány tárgyalt az országgyűlési választás és a népszavazás ügyében is. A választás ügyében nem a belügyminisztérium, hanem a Nemzeti Választási Iroda felel majd, a kormány csak a forrást biztosítja. A népszavazást egyidőben tartják választással, április 3-án. Ezzel a miniszter szerint 7 milliárd forintot spórol az ország. Szentkirályi Alexandra arról számolt be, hogy az ötezer lakosszám alatti önkormányzatok számára a kormány biztosítani fogja a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a polgármesterek az illetmény, illetve költségvetési emelését meg tudják oldani a kisebb településeken is.