Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Szenvedélyes játékos vagyok, edzőként is az leszek

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Bielik István / Pesti Hírlap

A bajnokság után visszavonul és edzőként dolgozik tovább jelenlegi klubjánál, a Budapesti Honvéd férfi ob I-es vízilabdacsapatánál Szivós Márton. Jövőről, célokról, reményeiről beszélt lapunknak.

Miért vonul vissza, nem érzi már a tüzet vagy nem élvezi a játékot?

– Nem, egyiknek sincs köze a váltáshoz. Valamikor így is, úgy is el kellett, hogy jöjjön ez az idő. Lehetne még tolni, élvezem is a játékot, de már harmincnyolc éves vagyok, úgy láttam jónak, ha most hagyom abba. Amikor visszajöttem a Budapesti Honvédba, a vezetők felajánlották, ha lejár a szerződésem, lehetnék edző. Tökéletes átmenet ez nekem. Ráadásul annál a klubnál maradhatok, amelynek nagyon sokat köszönhetek.

Átállt már az agya, edzőként is gondolkodik a meccseken a medencében?

– Nem lehet ezt így egyértelműsíteni. Folyamatosan készülök erre a pályára, és fejlődöm, tanulok, akár csak az egész élete során az ember. De nagyon jó mesterem Merész András, a mostani vezetőedző. Sok gyakorláson már mint edző vettem részt, a Komjádi-kupán szereplő csapatot én irányítottam. Derekas Szilárd megmarad másodedzőnek, akinek a tapasztalatára, tudására szükségem van. Merész pedig szakmai igazgató lesz, főleg az utánpótlással foglalkozik majd, de segít ő is bármiben. Szóval igyekeztek, igyekeznek fölépíteni engem edzőként.

Más lesz az őszi Honvéd, mint a tavaszi?

– Abban mindenképpen, hogy én már nem leszek a vízben. De nagy vonalakban hasonló csapatot láthatnak a szurkolók. Persze lesz, amin változtatok, de látnom kell, hogyan alakul a keretünk.

Szigorú edző lesz, tegezhetik a játékosai?

– A kapcsolatunkban nem lesz nagy változás, nem követelem meg, hogy júniustól edzőnek hívjanak, furcsán venné ki magát. Ez inkább nekem lenne kellemetlen. Persze biztos, lesznek szigorú pillanataim, de ez is a szakma része. Azt tudom, szenvedélyes játékos vagyok, és azt hiszem, edzőként is az leszek.

Mi a célja, hol szeretnének végezni a bajnokságban?

– A hátralévő meccseken, még a medencében mindent elkövetek azért, hogy indulhassunk a nemzetközi kupában. Az ötödik helyet jó lenne valahogy elcsípni. Ez nem lesz egyszerű, de nem reménytelen. Szép befejezése lenne a pályafutásomnak. A megállapodás szerint az egyik feladatom, hogy a tehetséges fiatalokat beépítsem a csapatba, fejlődjünk és elérjük a nemzetközi kupaindulást. Külföldiekre nincs szükségünk a mi szintünkön. A magyar vízilabda még mindig nagyon gazdag tehetségekben, nálunk is vannak nagyon ügyes srácok.

Lát Szivós Istvánokat az utánpótláscsapatokban?

– Szivós István szintű zseniket nem feltétlenül. Bízom benne, hogy tőlünk is kerül ki az évek során egy-két válogatott pólós.

Az édesapja nagy szívfájdalma volt, hogy megszakadt a családi sor, önből nem lett olimpiai bajnok, pedig lehetőség lett volna rá, ha beválogatja Kemény Dénes. Elégedett azzal, amit elért?

– Kerek a pályafutásom. Szép volt minden, amit megéltem. Nagy hiányérzetem nincs. Természetesen minden vízilabdázó gyerek álma olimpiát nyerni. Én is így voltam vele, s bár nekem nem jött össze, de ettől még boldog ember vagyok, és büszke a pályafutásomra. Szerencsésnek tartom magam, mert remek edzőkkel és játékostársakkal dolgozhattam együtt pályafutásom során, akik közül sokat a barátomnak tartok. Tőlük sok mindent tanulhattam és hatással voltak a karrieremre. Edzőim közül a legnagyobb hatással Dömötör Zoltán, Merész András és Benedek Tibor volt rám. Most azonban sokkal inkább a jövő foglalkoztat, mintsem a múlt. Furcsa érzések kavarognak bennem, mert egyfelől valami véget ér, valami pedig elkezdődik majd az életemben. De nem félek a kihívásoktól, inkább egyfajta bizsergéssel várom az eljövendőt.

Legnépszerűbb cikkeink