Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Járvány: „Ne reménykedjünk, messze még a vége”

Létrehozva:

Kornavírusos beteget szállítanak Francia-Polinéziában | Fotó: AFP / Suliane Favennec

Téved, aki azt hiszi, hogy a koronavírus-járvány a következő 3-6 hónapban véget fog érni a világon, mert még évekig nyögni fogjuk a kisebb-nagyobb hullámait – írja a Bloomberg tudományos körképe nyomán a Portfolio.

A körkép több tényezőt azonosított, amelyek miatt egyelőre kizárt, hogy a járvány véget érne a világban.

Az egyik ezek közül, hogy sok helyen még mindig nagyon alacsony (5-10 százalékos) az átoltottság, de még a magas (60-70 százalékos) átoltottságú országokban is a csúcsok közelében van az új fertőzésszám (pl. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Izrael) az oltatlanok jelentős aránya miatt.

A beoltottakban is csökken az ellenanyag-szint, így egy újrafertőződéskor lehetnek tüneteik, és a súlyosabb tüneteik esetén megterhelhetik az egészségügyi rendszert is, de közben természetesen hordozók is lehetnek, azaz átadhatják másoknak a fertőzést.

Az oltatlanok nagy száma miatt a vírus újabb és újabb mutációkat fog létrehozni és olyan mutációk is lehetnek majd (egy japán tanulmány szerint egyre több az ilyen jel), amelyek kikerülik a vakcinák védelmi vonalait, vagy legalábbis a vakcina hatásossága jelentősen csökken.

Az elmúlt 130 év 5 nagy influenza-járványának vizsgálata alapján arra jutottak, hogy nem érdemes reménykednünk a koronavírus-járvány következő 3-6 hónapon belüli elmúlásában, mivel a korábbi járványok 2-3 évig is elhúzódtak, sőt a leghosszabb ezek közül mintegy 5 éven át tartott. 

A vége egyébként is eltérő időpontokban lesz a világ egyes pontjain, de összességében akkor lesz vége egy adott térségben a járványnak, ha az ott élő emberek legalább 90-95 százaléka be lesz oltva, illetve ha az fertőzöttség miatt nagyon nagy a szervezet ellenálló képessége. 

Ez most még a viszonylag magas átoltottságú területeken is messze van, illetve oda is be lehet hurcolni a vírusmutációkat olyan helyekről, ahol még alacsony az átoltottság. Mindez próbára fogja tenni a kormányok igencsak eltérő járványkezelési stratégiáit is, mert van, ahol a zéró új esetszámra törekszenek (pl. Kína), van ahol egy menedzselt járványhullámot akarnak (pl. Dánia), és van, ahol vagy a kevés vakcina, vagy a korlátozásokkal szembeni ellenérzések miatt kvázi elengedik a járványt, és így a természetes immunitást minél többen minél hamarabb megszerzik.

A koronavírus-járványban már most közel kétszer annyian haltak meg világszerte (4,6 millióan), mint 1918 óta bármely járványhullámban – figyelmeztettek.

Legnépszerűbb cikkeink