Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Háromezer milliárd jut Budapestnek

Létrehozva:

Fotó: Pozsonyi Roland

A főpolgármester szerint „a pohár félig tele, félig üres”.

Budapest 3000 milliárd forintot kaphat az állami és az EU-s költségvetésből – erről is szó esett a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén. Megállapodás született a 10 milliárdos járóbeteg-ellátási támogatás kapcsán, illetve arról is, hogy a kormány és a főváros közösen fog dolgozni a rakpart fejlesztésén.

“Fejleszteni szeretnénk” – mondta Fürjes Balázs, hozzátéve, hogy ehhez pénz és közös akarat, együttműködés kell, ezért ötpontos javaslattal érkeztek a csütörtöki ülésre. A Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára elmondta, sikerült megállapodni a fővárossal abban, hogy az Egészséges Budapest Program keretében öt éven keresztül évente tízmilliárd forintot, azaz összesen ötvenmilliárd forintot úgy használnak fel, hogy a pénzt a kormány átadja a kerületi önkormányzatoknak. A kerületek közötti elosztásra a főpolgármester tett javaslatot, ezt a kormány elfogadta. A kerületi önkormányzatok ezt a forrást a rendelők, járóbeteg-ellátók felújítására, építésére és terápiás, diagnosztikai eszközök beszerzésére fordíthatják.

Csütörtökön három fejlesztésben állapodtak meg, 75 milliárd forint értékben. Ennek részeként megújulnak a pesti rakpartok, szélesebb, kulturáltabb, gyalogos- és kerékpárosbarát járdafelület jön létre a Duna-parton. A másik ilyen fejlesztés a budai fonódó villamos déli meghosszabbítása a Szent Gellért tértől Lágymányoson, a Kopaszi-gáton át a Budafoki útig, érintve az egyetemi negyedet. A harmadik fejlesztés a kelenföldi buszpályaudvar teljes felújítása és 1500 férőhelyes P+R parkoló építése.

Fürjes Balázs emlékeztetett: az Európai Unió előírásai szerint Budapestet a 2021-2027-es finanszírozási ciklusban 80 milliárd forint fejlesztési forrás illetné meg, de a kormány azt szeretné, ha háromezer milliárd forint uniós forrást tudnának a főváros fejlesztésére használni. A fejlesztések célterülete az egészségügy, a közlekedés, a zöldterületek és az oktatási infrastruktúra lenne. 

Az államtitkár elmondta: a kormány “letett az asztalra” egy budapesti zöld fejlesztési programot, ebben 39 helyszínen hoznának létre új, illetve újítanának meg már létező városi parkokat, a főváros környéki parkerdőkben pedig tanösvényeket, játszótereket, sportolásra alkalmas területeket alakítanának ki.

A kormány javaslatot tett az ülésen a budapesti és agglomerációs vasútfejlesztési stratégiára is. A “Budapest 2040” célja a tisztább levegő, a kevesebb közlekedési dugó, a kényelmesebb közlekedés, ennek érdekében fejlesztenék az elővárosi vasutat, hogy megduplázódjon annak forgalma. A tervek szerint minden elővárosi állomásról negyedóránként indulna vonat, amelyről három metróra lehetne átszállni, és mindezt egy tarifaközösségben valósítanák meg. Fürjes Balázs szerint a főváros vezetése tartalmilag egyetértett a javaslattal, de csak akkor adják áldásukat rá, ha “más tartalmi kérdésekben is közös nevezőre tudnak jutni”. 

A Galvani-híddal kapcsolatban véleménykülönbség van a főváros és a kormány között. A kabinet azt gondolja, a híd szükséges ahhoz, hogy kisebb legyen a belvárosi forgalom és jobb legyen a közlekedés Dél-Pest, Csepel és Dél-Buda között, de csak akkor építik meg a hidat, ha azt a városvezetés támogatja – mondta Fürjes Balázs.

Karácsony Gergely főpolgármester az ülés utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „intenzív tárgyalások” következnek arról, hogyan fogják fejleszteni a jövőben a fővárost. Azt is elmondta: „Több vitatott kérdést a mai ülés során nem sikerült megoldani. A pohár félig tele, félig üres.”

MTI / 168.hu

Legnépszerűbb cikkeink