Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Miért épp Erdély?

Létrehozva:

Fotó: AFP/Porneczi Bálint

Miért foglal el olyan különleges helyet Erdély a magyar kulturális emlékezetben, miért és hogyan foglalkozik ezzel az élő magyar irodalom? A Fiatal Írók Szövetségnek (FISZ) Trianon-konferenciájába hallgattunk bele.

Mondják, hogy Erdély a tolerancia földje, hiszen legalább hét vallás és még több nemzetiség gyökerezik itt. Erdély ugyanakkor egyet jelent Ady Endre és Bodor Ádám nevével, innen indult a Nobel-díjas Herta Müller, a világhírű román-francia filozófus, Emil Cioran vagy éppen Barabási Albert László is.

Az erről szóló beszélgetésen, amely a FISZ konferenciaprogramjaként valósult meg, Korpa Tamást és Szálinger Balázs költőket hallhattuk, akiknek idén jelent meg Erdély-tamatikájú könyve.

Szálinger szerint az utóbbi tíz-tizenöt évben Erdély iránt megélénkült érdeklődés a nyolcvanas és kilencvenes évek eseményeihez is kapcsolható, a falurombolások elleni magyarországi tiltakozások, a temesvári forradalom vagy éppen a marosvásárhelyi pogrom eseményeihez. Ugyanakkor ha a politika identitásképző tevékenységét is fegyelembe vesszük, akkor mindehhez csatlakozott a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás is.

Korpa szerint fontos szerepe volt Erdély ma is érvényes különös pozíciójának kialakulásában, hogy fejedelemség volta miatt részben önálló volt, és önálló intézményrendszerei alakultak ki. A terület adottságai miatt egyszerre vált a kozmopolitizmus kikötőjévé és a nemzeti identitás bástyájává, s ez a kettő nem választható el egymástól.

A turizmusnak szintén óriási a szerepe abban, hogy az Erdélyen belüli régió, Székelyföld a maga bonyolult hagyományával együtt ma épp márkává kezd alakulni: a székely humorhoz felzárkózik a székely gasztronómia és a székely sör is.

Ami nagyon különös, hogy miközben a régiónak kifogyhatatlan kulturális tartalékai vannak, az élő magyarországi kultúrában ez sokszor torzítva jelenik meg. Elég csak a Wass Albert-jelenségre gondolni. Szálinger azt mondja, leginkább a mítosz idegesíti ebben.

„Nem tartom logikusnak, hogy Tapolcán, ahol Batsányi János született, Wass Albertről neveznek el kulturális közintézményt” – mondta a költő, azt is megjegyezve, hogy esztétikai alapon nehezen tudná igazolni, hogy a nemzeti alaptantervben Wass ott van, de Tamási Áron kimaradt.

Korpa Tamás ezzel együtt úgy látja, a két világháború között Wass Albert jelentős író volt, hogy hogyan vált a propaganda eszközévé, az más lapra tartozik. „A Wass Albert-jelenség úgy nyert részben ideológiai, részben kulturális bázist, hogy valamilyen alternatívát képzett. Valamit, ami megoldást kínált a Trianon-problémára, a nosztalgia érzésének fenntartására és működtetésére” – mondta.

Legnépszerűbb cikkeink