Már Orbán is tart az oroszoktól

A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott szokásos pénteki interjújában azt mondta: minden esély megvan arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front.

Ez nem csupán azt jelenti, hogy mostantól senki nem állhat útjába a kormány által amúgy is szorgalmazott haderőfejlesztésnek, hanem azt is, hogy Orbán Viktor most először beszélt arról, hogy hazánk felé is terjedhet a háborús zóna, mégpedig sokkal gyorsabban, mint gondolnánk.

Haderőfejlesztés békevággyal

„Be kell rúgni a motorokat, a kurblikat meg kell tekerni, és a haderőfejlesztési program sebességét két-háromszorosra kell növelni. A védelmi képességeinket meg kell erősíteni, ebből a félbékés, fél-veszélyhelyzeti állapotból ki kell rántanunk a hadseregünket, és nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégeznünk. Tehát a békeidőre jellemző nyolcórás munkaidőnek meg ezeknek most vége van” – mondta a miniszterelnök, aki szerint „emberfelettinek tűnő munkával” kell radikálisan fokozni Magyarország védelmi képességeit, „ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket”.

Ez nem Magyarország háborúja, nekünk ebből ki kell maradnunk – jelentette ki, ami a kormány álláspontjában nem jelent változást az eddigiekhez képest.

A kormányfő azt mondta, hogy a NATO még nem foglalkozott azzal a helyzettel, „ha az ukrán front összeomlik”, márpedig a szomszédos államban „nagyon súlyos a helyzet” és „minden esély megvan” arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front. Kissé árnyalja a képet, hogy mindeddig nem csak a NATO, de Magyarország sem foglalkozott azzal, hogy mi történik egy esetleges ukrán összeomlás után. Sőt, a kormány eddigi kommunikációja alapján egyáltalán nem is kéne hazánk békéjét és biztonságát veszélyeztető, netán potenciálisan ellenséges államként tekintenünk Oroszországra.

Hogy ez a mostani kommunikációs fordulat mit vált majd ki a kormánypárti szavazótáborból – nem mintha nem lenne mindegy, hiszen egyelőre nem lesz a Fidesz hatalmát befolyásoló választás – azt nem lehet tudni, de a korábbi felmérések szerint rengeteg oroszpárti Fidesz-szavazó van, akik most szembesülhetnek a kormány új irányvonalával.

Persze az is lehetséges, hogy Orbán Viktor a háborús veszélyhelyzet minél további fenntartása és a haderőfejlesztésben rejlő gazdasági- és munkaerőpiaci lehetőségek miatt változtatott háborúval kapcsolatos kommunikációja irányvonalán.

A kormányfő ismét előszeretettel használta a háborús infláció kifejezést is, amivel egyértelműen az orosz–ukrán háború mellékhatásának állítja be a forint romlását. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy bár Magyarország bizonyos termékek árát hatóságilag korlátozza, azonban így a háborús inflációt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni. Szerinte nem szankciókat kell kivetni, hanem el kell érni, hogy tűzszünet legyen, majd meg kell állapodni a béketárgyalások keretéről, mert a békével mindenki jól járna – ám a kormányfő úgy véli, Magyarországon kívül mások nem képviselik ezt az álláspontot.

Újra lehet határőrség

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Magyarország minden más államnál nehezebb helyzetben van, mert egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat. Az előbbi miatt 800 ezer menekült érkezett az országba, miközben idén 100 ezernél több az illegális határátlépők száma. Ennek a helyzetnek a megoldására meg akarnak szervezni egy új határvadász rendszert, azaz egy határőrséget, amely határvadász századokból áll. Ezt a Belügyminisztérium égisze alatt akarják megteremteni, és Orbán szerint ezrével kell majd új embereket felvenni hozzá, ami azt a feltételezést erősíti, hogy a munkaerőpiaci problémákat is ezekkel az intézkedésekkel kívánják némiképp orvosolni. A miniszterelnök szavaiból kiderült: ezzel próbálják majd csökkenteni a rendőrhiányt is, hiszen a határra vezényelt rendőrök és katonák így visszatérhetnének korábbi állomáshelyükre.

Jó, hogy Ukrajna tagjelölt

Szóba került Ukrajna európai uniós tagjelöltsége is, ami Orbán Viktor szerint segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését, de csupán egy „kezdő lépés”, ami nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások, mert ahhoz még feltételeket kell teljesítenie Kijevnek – köztük olyan európai uniós és benne magyar elvárásokat, amelyek az ott élő kisebbségekre vonatkoznak. Ezért a kormányfő úgy látja, hogy sokkal jobb helyzetben vagyunk az ott élő magyarok jogainak érvényesítése tekintetében, mint akkor lennénk, hogy ha Ukrajna nem kérte volna a tagjelölti státuszt.