Budapesten tért vissza a sportvilágba a cselgáncs

Vannak sportágak, ahol még semmilyen nemzetközi versenyt nem rendeztek a koronavírus-járvány miatt. A cselgáncs is ilyen volt, egészen a múlt hét végéig. Ekkor ugyanis a Papp László Budapest Sportaréna adott otthont annak a Grand Slam versenynek, amire 61 országból érkeztek versenyzők.

Hidas Péter, a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség orvosi bizottságának tagja a járványhelyzet szempontjából kísérleti versenynek nevezte a budapesti Grand Slamet.

„A koronavírus-járvány márciusi elindulása óta senki nem rendezett ilyen léptékű nemzetközi viadalt. Mostanra jöttek létre a lebonyolítás feltételei, és külön öröm, hogy Magyarországon került sor rá.”

Hálás nekünk a dzsúdóvilág

Az egészségügyi feltételek biztosításáról szólva az esemény orvosi csapatának vezetője kifejtette, az emberek biztonsága fontosabb volt, mint maga a verseny lebonyolítása. Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy minden országnak más Covid-szabályai vannak, és ezeket kellett „összefésülni” a Nemzeti Népegészségügyi Központ, illetve az Egészségügyi Világszervezet előírásaival és persze magával a dzsúdóval, amelyben kontaktsport lévén nemigen működik a távolságtartás. Az olimpiai és világbajnok Kovács Antal, a magyar szövetség szakmai alelnöke szerint a dzsúdóvilág hálás Magyarországnak, amiért elvállalta a koronavírus-járvány miatti leállást követő első verseny, az olimpiai kvalifikációs Grand Slam-torna rendezését.

„Nem volt optimális a felkészülés, de úgy gondolom, nagyon jó döntés volt, hogy bevállaltuk ennek a nagy versenynek a megrendezését. Nagyon nagyra értékeli ezt a dzsúdóvilág” – mondta Kovács Antal.

Két bronzot szereztünk

Ami a magyar csapatot illeti: az már a verseny előtt eldőlt, hogy az olimpiai ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok Ungvári Miklós és a tavalyi budapesti Grand Prix-viadalon bronzérmes Szabó Frigyes nem indulhat a versenyen. Ungvári nemrég koronavírus-fertőzésen esett át, míg Szabó sérült. Nélkülük is harminchárom magyar sportoló lépett tatamira, és végül Karakas Hedvig és Özbas Szofi révén két bronzérmet sikerült szereznünk. Karakas Hedvig, a Budapest Honvéd versenyzője a nyitónapon lépett tatamira.

„Nagyon jó így kezdeni az újrainduló versenyeket, bár végig hiányoztak a nézők. Ez a siker az olimpiai pontversenyben is jól jön még” – mondta a verseny után a 30 éves Karakas, aki a 2014-es, 2018-as és 2019-es Grand Prix után negyedszer állhatott a dobogó harmadik fokára Budapesten. 

Másik bronzérmesünk, Özbas Szofi még nem is felnőtt korú, de már érett és eredményes versenyzéssel rukkolt elő Budapesten.

Budapest, 2020. október 24.
Özbas Szofi (fehér) a kanadai Catherine Beauchemin-Pinard ellen küzd a budapesti cselgáncs Grand Slam-verseny 63 kilogrammos súlycsoportjának bronzmérkõzésén a Papp László Budapest Sportarénában 2020. október 24-én. A magyar versenyzõ gyõzött és harmadik helyen végzett.
MTI/Kovács Tamás

„A fejemben előtte próbáltam minden szegmenst a helyére rakni és minden erőmet bevetni. Amikor a nyolc között kikaptam az olimpiai bajnoktól, nem az elért eredménye volt a szemem előtt, hanem a kellemetlen stílusa. Aztán összeszedtem magam, és mentem tovább a vigaszágon. A bronzmeccsen nagyon jól éreztem magam, és tudtam élvezni a dzsúdót, volt erőm, idegrendszerem, dolgoztak az agysejtjeim, és ez a hármas kombó most összeállt. Tavaly ötödik voltam itt, idén bronzérmes, jövőre pedig… inkább nem mondok semmit” – mondta a bronzérem megszerzése után Özbas Szofi, akiről Toncs Péter, a női válogatott szövetségi kapitánya csak ennyit mondott: „Zsenikkel könnyű együtt dolgozni. Szofi nagyon intelligens, hihetetlen esze van a dzsúdóhoz is, emellett kicsit őrült, egyszóval nagy dolgokra hivatott.”

A japánok is tanulnának tőlünk

És hogy mennyire jó volt a budapesti verseny szervezése, azt bizonyítja, hogy Tóth László, a magyar szövetség elnöke a Grand Slam-verseny zárónapján bejelentette, hogy a magyar főváros rendezi a 2021-es világbajnokságot, ami a tokiói ötkarikás játékok legfontosabb kvalifikációs versenye.

Az MJSZ első embere úgy vélekedett, hogy a magyar szervezőknek nem 99, hanem 101 százalékosan sikerült betartaniuk a saját maguk által kreált szabályokat.

„Az elején többen nem értették, hogy ha átestek a két hozott PCR-teszten, majd Budapesten is leszűrték őket, akkor miért nem léphetnek ki a buborékból. A görög csapatból ketten elmentek bevásárolni a városba, majd amikor hazaküldtük őket, már az egész dzsúdós család elfogadta a körülményeket. Büszke vagyok arra, hogy a nemzetközi szövetséggel közösen kitalált rendszer olyan jól működött, hogy a 409 résztvevőből csak egy adott pozitív mintát a második itteni teszten” – fejtette ki a sportvezető.

Tóth László közölte, hogy a budapesti lebonyolítás lesz a zsinórmérték a következő nemzetközi versenyeken, sőt már a tokiói olimpia szervezői is jelezték, hogy hasznosítanák a magyarországi tapasztalatokat.

Fehér György

Szigorú szabályozások

A 61 országból érkezett versenyzők négy negatív teszt birtokában léphettek tatamira. Kettőt még odahaza, az indulás előtt levettek, majd a budapesti hotelben két további szűrésre került sor. Ez azt jelenti, hogy legalább kétezer tesztet végzett el az orvosi stáb, ami már eleve csaknem 40 millió forinttal megnövelte az esemény költségvetését. A sportolók csak a szálloda és sportcsarnok között mozoghattak. A viadal nézők nélkül zajlott, és mindenkinek kötelező volt a maszk viselése, sőt a versenyzők is csak bemelegítésnél és a mérkőzéseken vehették le azt. A három tatamit pedig óránként fertőtlenítette a személyzet.