Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Orbán hintapolitikája Putyin felé leng ki

Létrehozva:

VLAGYIMIR PUTYIN ÉS ORBÁN VIKTOR MOSZKVAI TALÁLKOZÓJA 2022. FEBRUÁR 1-ÉN | FOTÓ: MIHAIL KLIMENTYEV – SZPUTNYIK VIA AFP

A diplomáciában szokatlanul éles szócsata alakult ki a magyar és az ukrán kormány között – legutóbb Kijev tette oda magát. Orbán egyre jobban elszigetelődik, putyinizmusa azonban messze nem olyan egyértelmű, mint azt hazai és külföldi ellenfelei állítják. 

„A magyarországi kormánypárt az országgyűlési választás kampányában azzal félemlítette meg a magyar választókat, hogy a háború magyar területre is kiterjedhet. A választások után pedig ezen is túllépett a kormány – segítséget nyújt Putyinnak az Ukrajna és a keresztény értékek elleni agressziójában” – olvasható a kijevi külügyminisztérium csütörtökön megjelent közleményében. Az ukrán külügy Orbán szemére hányja, hogy a kormány vonakodik elismerni Oroszország felelősségét az orosz hadsereg bucsai, irpeni, gosztomeli és más településeken elkövetett mészárlásaiért, ezzel pedig szerintük újabb atrocitások elkövetésére biztatja Moszkvát Budapest.

 

Rubelben fizetett gáz

Ami azonban a leginkább fájdalmas Kijev számára, hogy a magyar kormány hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért. Oroszország a nemzetközi szankciók közepette próbálja átváltani az Európába irányuló gázszállításért fizetett összeget nemzeti valutájára, hogy megmentse az orosz gazdaságot. Az orosz katonai gépezetnek erőforrásokra van szüksége az Ukrajna elleni háború folytatásához. 

„Ebben az összefüggésben államunkkal szembeni barátságtalan álláspontnak tekintjük azt a nyilatkozatot, hogy hajlandóak rubelben fizetni az orosz gázért. Az ilyen kijelentések ellentmondanak az Európai Unió konszolidált álláspontjának is, amely elvileg megtagadta Oroszország szeszélyeinek kielégítését” – olvasható a nyilatkozatban.

Végezetül: „Ennek fényében cinikusnak tűnnek azok a javaslatok, amelyek Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások lebonyolítására irányulnak Budapesten. Ha Magyarország valóban segíteni akar a háború befejezésében, a következőképpen teheti meg: hagyja abba az egység rombolását az EU-ban, támogassa az új oroszellenes szankciókat, katonai segítséget nyújtson Ukrajnának, és ne teremtsen további finanszírozási forrásokat az orosz hadigépezet számára. Soha nem késő eljutni a történelem helyes oldalára.”

 

Nem egyértelmű

Orbán putyinizmusa azonban messze nem annyira egyértelmű, mint ahogy Kijev, a hazai ellenzék, néhány uniós szövetséges vagy épp az egykor legnagyobb támasznak számító lengyelek igyekeznek bemutatni. 

Kétségtelen, hogy a választási kampány során a kormánypárt azzal érvelt, hogy Magyarország belekeveredne a háborúba, ha fegyvert szállítana Ukrajnának – márpedig ez nettó hazugság. Elég arra gondolni, hogy számos uniós tagállam, köztük az Ukrajnával határos Lengyelország és a balti államok is szállítják saját és más országok fegyvereit Kijevnek, mégsem részesei a konfliktusnak. Miként az is igaz, hogy Budapest fogadja a háború elől menekülőket – tegyük hozzá: mi mást is tehetne, elvégre az első biztonságos állam a menekültek számára, minden nemzetközi egyezmény és hazai jogszabály ezt írja elő az állam számára.

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy Orbán és delegáltjai valóban megszavaztak minden olyan szankciót az EU-ban, ami körül konszenzus alakult ki. Nem igaz, hogy hezitáltak volna, amikor a nemzetközi bankrendszerből kellett kitiltani Moszkvát – valójában a németek vártak ki ezzel kapcsolatban az utolsó pillanatig. Ahogy az is igaz: Orbán nem akadályozza, sőt, magyar kapacitást is rendelkezésre bocsát ahhoz, hogy Ukrajnának szánt fegyverek haladjanak át Magyarországon – nem Ukrajna felé.

 

Merre leng a hinta?

Ezek alapján kijelenthető lenne, hogy alaptalanok és igazságtalanok az Orbánt ért kritikák – de persze ez sem igaz maradéktalanul. Ha csak sajtóhír is eddig, hogy a magyar külügy elektronikus rendszerét évekkel ezelőtt feltörték az oroszok, a magyar fél pedig jóformán semmit nem tett az elhárítás érdekében – sokatmondó, hogy a Fidesz megakadályozta a parlament nemzetbiztonsági bizottságát a kérdés kivizsgálásában. Az sem emeli a magyar kormány renoméját, hogy míg az elmúlt negyedévben több száz orosz diplomatát utasítottak ki az EU, de elsősorban a volt kommunista országok területéről kémkedés vádjával, addig Budapestet egynek sem kellett elhagynia.

A fenti közleményben felrótt Moszkva-barátság pedig szintén valós: az EU egységesen kívánt szembe szállni Moszkva zsarolásával a rubel-elszámolásra való áttérés bejelentésekor. Ezt az Orbán-kormány vétózta meg, azzal a – hazug – érveléssel, hogy magáncégek közti vitába egy államszövetségnek nem kell beleszólnia. Elég ehhez annyi: Magyarországon például egyáltalán nem magánkézben van a gázimport, hiszen épp Orbán Viktor dicsekedett lépten-nyomon azzal, hogy ő maga harcolta ki a piacinál olcsóbb gázárat Magyarország és a 100 százalékban állami MVM számára.

Orbán tehát egyszerre játszik nyugati szövetségesei és keleti érdekei felé. Igaz, hogy nagyritkán háborús agresszornak nevezi Oroszországot, de Putyin nevét még ilyenkor sem mondja ki. Eközben a Fidesz politikusai és cselédsajtója előszeretettel adnak teret az orosz propagandának. Egyetlen jellemző lépés: míg Európa-szerte mindenki igyekszik kooperálni az ukrán kormánnyal, a választási hajrában ezt, mint elítélendő, negatív értéket illesztették az ellenzékre. És miközben Magyarország minden szövetségese támogatni igyekszik Kijev élet-halál harcát, Budapesten az ukrán nagykövetet hívták be raportra a külügyminisztériumba.

Legnépszerűbb cikkeink