Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Regény készült az egyik legvitatottabb magyar gyilkosságról

Létrehozva:

Bartal Tamás

Idén jelent meg Bartal Tamás – a 19. század Magyarországát bemutató – Lámpavas-trilógiájának második kötete, a „Lámpavas és a mindent látó szem”.

A történet Teleki László meggyilkolását járja körül, bemutatva az osztrák udvar közbenjárását, valamint egy egyházi botrányról is olvashatnak az érdeklődők a díszes illusztrációkkal ellátott könyvben.

Bartal Tamás a 168.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy számára a 19. század az egyik legérdekesebb időszak a magyar történelemben, ugyanis sok olyan fordulat következett be ekkor, ami meghatározta hazánk jövőjét. A trilógia első kötete a 1848-49-es forradalmat mutatja be, míg a második a kiegyezés előtti éveket. 

A szerzőt nagyon érdekelte az is, hogy a 19. században kialakuló pártok hogyan fejlődnek, vagy épp miként buknak el. Amikor pedig először találkozott Teleki László történetével, egyből érezte, hogy az események írásos feldolgozást igényelnek. Ebben nagy segítségére volt, hogy a Teleki-gyilkosság egy rendkívül jól dokumentált eset volt. „Ha jól emlékszem, ez volt az első olyan gyilkosság, ahol helyszíni fotót készítettek, ráadásul 3D-set, ami nagyon unikális volt az akkori Európában” – mondta Bartal Tamás, hozzátéve, az is nagy segítség volt, hogy nem csak korabeli dokumentumokból kellett dolgoznia, az esetet ugyanis nagyjából tíz éve rekonstruálta egy rendőrökből, történészekből és kriminológusokból álló csoport.

Ugyan a nyomozás jól dokumentált volt, először mégis öngyilkosságként könyvelték el az esetet. Ahogy azt a szerző a könyvben is leírja, ennek minden bizonnyal politikai okai lehettek, ugyanis Teleki László finoman szólva nem szimpatizált a bécsi udvarral. A rendőrségen tehát volt politikai nyomás, de azért nyomozniuk is kellett, mert ha nem tettek volna legalább úgy, mintha történne valami, abból még nagyobb botrány lehetett volna. Visszatekintve, a Teleki-gyilkosság  egészen biztos, hogy megrázta az embereket, a nemzetet: ez volt ugyanis az első nagy temetés az újkori magyar történelemben. Innen kezdve számoltak például Rákóczi és Kossuth földi maradványainak hazahozatalával is. 

A Lámpavas-trilógia kapcsán Bartal Tamás hangsúlyozta, hogy a történetek nem folytatásai egymásnak. Vannak ugyan bizonyos szereplők, akik megjelennek a második kötetben is, ilyen például a főszereplő Herczen Vilmos nyomozó is, de nem szükséges elolvasni az első kötetet, hogy megértsük a másodikat. A kötetek ugyan valós történeten alapulnak, s mivel egy krimiről beszélünk, bizonyos szegmensei a történetnek kitaláltak, vagy épp eltúlzottak. A kötetben emiatt elhelyeztek egy ismertetőt a karakterekről, feltüntetve, hogy ki az, aki valódi személy volt, és ki fiktív szereplő. Emellett a hozzá kapcsolódó történetről is leírták, mennyiben volt igaz és mennyiben nem. A kötetet díszítő illusztrációkról annyit árult el a szerző, hogy egy Téjlor nevű művész készítette őket, és bár élőben még sosem találkoztak, művészete egyből rezonált vele.

Kérdésünkre, hogy a Teleki-gyilkosság mennyire képezi az alapműveltség részét, Bartal Tamás elmondta, hogy egy kritikus azt írta a kötetről, hogy történelemtanárként feladná kötelező olvasmánynak. A szerző szerint ebben természetesen van túlzás, de mindent megpróbált megtenni annak érdekében, hogy átadja a korszakkal kapcsolatos tudását, és bemutassa, mi történt Teleki Lászlóval. „Ez nem egy történelemkönyv, de arra jó lehet, hogy elérje az embereknél, hogy utánaolvassanak a valós feljegyzéseknek” – jelentette ki. A trilógia harmadik, egyben záró darabjával kapcsolatban elmondta, körülbelül ugyanannyi időt fog ugrani időben a történet, mint az elsőhöz képest a másodikban. Herczen Vilmos, valamint segédei, Pités és Arányi professzor is visszatérnek, és ismét egy nagy horderejű bűnügyet oldanak meg. „Annyit elmondhatok, hogy ismét sikerült egy nagyon jól dokumentált gyilkosságot találnom” – mondta Bartal Tamás.

Legnépszerűbb cikkeink