Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Cégalapítási láz jellemezte a januárt

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: Shutterstock

A koronavírus-járvány első hulláma idején a társaságok a rövid távú kihívásokra koncentráltak, az év közepére azonban fordult a kocka.

Világszerte gyorsan maguk mögött hagyták a járvány kirobbanása utáni „válságüzemmódot” a vállalatok – legalábbis ez derül ki a Mazars pénzügyi tanácsadó cég által készített reprezentatív, globális felmérésből. Feltűnő, hogy a vállalatok többsége mennyire nem tart a COVID–19-járvány negatív hatásaitól, 2021-ben már árbevétel-növekedésre számítanak. Beleillenek ebbe a sorba a magyarországi vállalkozások is. A januárt cégalapítási láz jellemezte.

A koronavírus-járvány első, tavalyi tavaszi hulláma idején a társaságok az olyan rövid távú kihívásokra koncentráltak, mint a finanszírozás, a cég jó hírneve, és a munkavállalóikat érintő kérdések. Az év közepére azonban fordult a kocka, a vállalatvezetők felvették a kesztyűt, és már 2021-re, és a következő évekre kezdtek el tervezni. Szinte az egész világot ez a gondolkodás jellemezte, az afrikai vállalatok azonban kilógnak a sorból, a kontinensen továbbra is a rövid távú finanszírozási gondok dominálnak. 

„Meglepetésként ért bennünket, hogy a válaszadók mennyire optimisták és bizakodóak a jövőt illetően. Érdekes, hogy ez különösen a női cégvezetőkre volt jellemző. A különböző szektorokat természetesen számos különbség jellemzi, de a média által sugallt kép a járvány vállalkozásokra gyakorolt hatásáról igencsak fekete-fehér. Felmérésünkből az derült ki, hogy a valóság ennél sokkal színesebb” – közölte Mark Kennedy, a Mazars partnere. A véleményekből fény derült arra a sajnálatos tényre is, hogy a klímaváltozás csak az utolsó helyen szerepel a vállalatok fontossági listáján.

 

Mint Afrikában

„Arra számítottunk, hogy a világjárvány rávilágít a probléma súlyára, és a vállalatvezetők akkor is komolyabban foglalkoznak majd a klímakérdéssel, ha saját cégüket nem érinti közvetlenül, illetve ha úgy ítélik meg, hogy már kellőképpen felkészültek rá” – mondta a szakember. Ez azonban nem így alakult, hiszen a válaszadók mindössze 20 százaléka sorolta a klímaváltozást az üzleti környezetet alakító legfontosabb trendek közé. Úgy látszik, hogy a szemléletváltás még várat magára, ami különösen Közép-Kelet-Európa országaiban szembetűnő: a régió cégvezetőinek ugyanis csupán 10 százaléka említette a klímakérdést, ami messze a legalacsonyabb arány a világon.

A pandémia ellenére a közegészségügyi kockázatokról a megkérdezett vállalatvezetőknek csak a negyede nyilatkozott úgy, nem biztos benne, hogy kezelni tudja az ezzel járó nehézségeket. Említésre méltó, hogy a kedvezőtlen társadalmi és politikai változásoktól a Közép-Kelet-Európában működő vállalatok tartanak leginkább, régiónkban minden második cégvezető említette ezt meghatározó körülményként. Ilyen magas arány még megközelítőleg sem jellemző más földrajzi területekre. Kontinensünk nyugati felén a megkérdezettek alig több, mint negyede számol ezzel a tényezővel, hasonló arányban Afrikában nyilatkoztak ugyanígy. 

 „Tavaly ősszel az ismét súlyosabbra forduló járványhelyzet és a korlátozások hatására viszont emelkedett azoknak a cégeknek a száma, amelyek 2021-ben is árbevétel-csökkenéstől tartanak”  – említette H. Nagy Dániel, a Mazars adópartnere.

 

Cégalapítási láz

Magyarországon minderre – szokatlan módon – cégalapítási lázzal reagáltak, de a cégátalakulások, és a végelszámolások száma is erőteljesen növekedett. A januári új cégbejegyzések még a 2020-as rendkívül magas havi cégalapítási átlagot is meghaladják, egy hónap alatt közel 2700-at tettek közzé – derül ki az Opten cégalapítási tanácsadó friss adataiból. „Bár a koronavírus-járvány még számos vállalkozásnak jelent igen komoly problémát, a cégalapítások száma továbbra is magas Magyarországon, pedig a január hagyományosan gyenge hónapnak számít” – állapította meg Pertics Richárd, az Opten elemzője. A 2021. januári közel 2 700 cégalapítás ugyan elmarad a decemberi rekordmagas értéktől, de a 2020-as havi átlagot még így is 12 százalékkal meghaladja. 

 

Kényszer

A cégalapítási kedvhez 2021-ben erősen hozzájárulnak a kényszervállalkozások és a KATA körüli szigorítások miatti alapítások is. A kényszervállalkozásokat többnyire munkájukat vesztett alkalmazottak hozzák létre, míg a KATA-szigorítás az egyéni vállalkozókat tereli át a társas vállalkozások világába – véli az elemző. A gazdaság lassú stabilizálódásával vélhetően a kényszervállalkozói hatás csökkenni fog, a katás szigorítások viszont nem fognak véget vetni egyik napról a másikra az egyéni vállalkozók sokasodásának. Sőt, 2021 januárjában 9600 egyéni vállalkozás jött létre az országban, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb havi értéke. Ugyanakkor egy hónap alatt 2049 új végelszámolási eljárást is közzétettek, ami minden idők legmagasabb havi végelszámolási értéke.

A megszűnésre irányuló eljárások között a végelszámolások dominálnak, de a végelszámolási hatás az év elején a legerősebb, így a cégtörlések száma várhatóan csökken a következő hónapokban. A magas cégalapítási érték és az alacsony cégtörlési szint együttesen pedig a cégek számának növekedését eredményezik.

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink