Karriercsúcs vagy fordulópont?

Az Európa-bajnokságon a magyar válogatott játékosai bebizonyították, hogy csapatként képesek felvenni a versenyt a legjobbakkal is. De hogyan hathat ez a teljesítmény az egyéni karrierjükre?

Amikor Botka Endre hatástalanítja Cristiano Ronaldót, vagy éppen Kleinheisler László párharcokat nyer N’Golo Kanté ellen, hajlamosak vagyunk kaján örömöt érezni. Hiszen Dávid egyszeri sikere ez Góliát felett – Fradi- és Eszék-játékosok állják a sarat világklasszisok ellen. És az emberben megszólal a kisördög: vajon nem lenne helye a mieinknek is nagyobb csapatokban? A 2016-os Eb után kiderült, hogy nem feltétlenül. A mostani keretben azonban már több piacképes játékos akad.

Az egyik legfontosabb tényező ebből a szempontból az életkor, a lehetséges fejlődési potenciál. Az említett Botka és Kleinheisler 26 és 27 évesen már kész játékosoknak mondhatók – utánuk aligha kapkodnak a topligákból, de a tornán (és a szezonban) mutatott teljesítményük ahhoz bőven elég lehet, hogy a magyarnál vagy horvátnál erősebb bajnokság élcsapatának, vagy akár egy német, olasz kiesőjelöltnek az érdeklődését felkeltsék. A realitást azért segít belőni, hogy az Eb nagy magyar felfedezettjéért, a 22 éves Schäfer Andrásért eddig mindössze a francia másodosztályú Tolouse-ból érkezett megkeresés.

Nemzetközileg is jegyzett játékosaink ázsióját megerősíthette a jó szereplés, Gulácsi Péter és Willi Orbán kitűnő helyen van a rendszeresen BL-résztvevő Lipcsében – bízhatunk benne, hogy ősszel már a tornáról sajnos lemaradó Szoboszlai is beverekszi magát melléjük a kezdőbe. Szalai Ádám érdemeit azzal ismerték el a Mainzban, hogy egy évvel meghosszabbították lejáró szerződését, Nagy Ádámhoz pedig vélhetően szintén ragaszkodnak az angol másodosztályú Bristol City-ben. Ő az, aki talán egy szinttel feljebb is képes lenne bizonyítani – már a Serie A-ból sem lógott ki lefelé, azóta pedig játéka fokozatosan fejlődik.

Sallai Roland is megbecsülésnek örvend a Bundesliga-középcsapat Freiburgban, de már csak Pavard megbolondításával is jelezte, hogy idővel klasszis játékos lehet belőle – nem lepődnénk meg, ha ezt több élcsapatnál is így gondolnák. A legnagyobbat pedig Szalai Attila léphet előre: a 23 éves védő fél év alatt a Fenerbahce alapemberévé vált, az Eb-n mutatott teljesítményével pedig felrakta a koronát teljesítményére – azóta hallani többek között az Atalanta és az Atletico Madrid érdeklődéséről is, a West Ham pedig sajtóhírek szerint 12 milliós ajánlatot tett érte. Értékét jól mutatja, hogy csapatának esze ágában sincs ennyiért elengedni őt.