Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A Föld napja: az egyéni felelősségvállalás már kevés

Létrehozva:

Fotó: MTI / DPA / AFP / Federico Gambarini

A jelen egyik legégetőbb kérdése a környezetvédelem.

Politikai pártok különböző módon próbálják meglovagolni ezt a kérdést is, de egyértelmű: veszélyben vagyunk! A fogyasztói társadalom a jelenlegi formában nem folytathatja tovább működését, vagy legalábbis nem sokáig. A szelektív hulladékgyűjtés és az egyéni felelősségvállalás már nem elég, nagyobb összefogásra van szükség, akár állami beavatkozással.

Magyarországon elültette százezredik fáját a 10 millió Fa Alapítvány, amely az április 22-i Föld napja alkalmából akcióhetet is hirdet. A szervezet tájékoztatása szerint „az idén elmaradó ballagásokra gondolva, Kovács Gyula Tündérkertjéből származó őshonos gyümölcsfákat” ültetnek. A megmozdulás csütörtökön, a Föld napján veszi kezdetét. A kizárólag önkéntesekből álló, 160 településen jelenlévő országos közösség támogatói között a cégek mellett megjelentek a helyi önkormányzatok és egy egyház is.

 

Vezetésért fa

 A Gurulj a Fákért! elnevezésű kezdeményezésben az elektromos közösségi autózókat is a faültetés támogatására buzdítják. A 2019-ben megalakult szervezet több tízezer önkéntese és 50-60 ezer követője hisz abban, hogy a klímaváltozásra faültetéssel lehet a leggyorsabban válaszolni. A járvány azonban lassította a tervek megvalósítását. A közösség tavaly nyáron egyszerre két kampányt is indított, hogy behozzák a lemaradást. Az alapítvány összefogott Budapest e-carsharing szolgáltatójával is. A közösségi elektromos autót használók minden vezetéssel töltött perce után 1 forint érkezik a fák ültetésére szánt kasszába, amit a cég megdupláz. Az összegyűlt pénzből őszre tervezik a következő faültetést.

 

Klímasemleges Európa

Az Európai Unió is tesznek a változásért. Az uniós tárgyalók megegyeztek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentéséről. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az uniós tanács tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már tavaly szeptemberben bemutatta erre vonatkozó, 2030-ig megvalósítani kívánt új éghajlatvédelmi tervét. A most született megegyezés a készülőben lévő klímavédelmi törvénybe illeszkedik majd.

A tanács közleménye szerint az Európai Unió éghajlattal kapcsolatos jogszabályi kereteit az elkövetkező 30 évre meghatározó megállapodás segíti azt a célkitűzést, hogy az unió 2050-re éghajlat-semlegessé váljon. Az ideiglenes megállapodás számos elem bevezetésével erősíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai kereteit. Ezek között az üvegházhatású gázkibocsátás 2030-ig megvalósítani kívánt csökkentése mellett megállapodtak abban is, hogy a kibocsátás-csökkentésnek elsőbbséget kell biztosítani a fennmaradó szennyezés elnyelésével szemben.

Az ideiglenes megállapodás elemei közé tartozik az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület létrehozása. A testületnek feladata lesz többek között a tudományos tanácsadás, és jelentések készítése az uniós intézkedésekről és az éghajlati célokról, illetve az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mértékének összevetése a vonatkozó európai szabályokkal és az EU 2015-ös párizsi klímamegállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival.

 

2050 a céldátum

A megállapodás értelmében az Európai Bizottság 2040-re vonatkozó, közbenső klímacélokat fog javasolni, egyidejűleg közzéteszi az unió üvegházhatást okozó gázok 2030-2050 közötti időszakra vonatkozó tervezett indikatív költségvetését az alapjául szolgáló módszertannal együtt. Az uniós bizottság emellett kapcsolatba lép a gazdasági ágazat szereplőivel annak ösztönzésére, hogy hatékonyan részt vegyenek az unió 2050-ig tervezett éghajlat-semlegességi céljának elérését szolgáló ütemterv elkészítésében. A bizottság emellett figyelemmel kíséri az ütemtervek kialakulását, megkönnyíti az uniós szintű párbeszédet, és megosztja a szükséges információkat.

Az ideiglenes politikai megállapodást az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ideiglenes megállapodás létrejöttét követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rövid közleményt tett közzé, amelyben hangsúlyozta: már jogi kötelezettségvállalás is segíti az unió arra vonatkozó politikai elkötelezettségét, hogy Európa 2050-re az első éghajlat-semleges kontinenssé válhasson. „Az új éghajlatpolitikai szabályozás kötelező érvényű ígéretet jelent gyermekeink és unokáink számára” – írta.

Az Európai Bizottság első ízben 2018 novemberében ismertette az unió klímasemlegességének 2050-ig tervezett megvalósítására vonatkozó elképzelését, amely összhangban van a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban rögzített azon célkitűzéssel, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 fokos maximumra. Az Európai Tanács 2019 decemberében tartott csúcstalálkozóján adott szabad utat annak az elképzelésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen.

 

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink