Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Régen melegebb volt az Északi-sark

Pesti Hírlap

Létrehozva:

A geológus csoport már 2015 óta kutatja Grönland barlangjait. Fotó: Robbie Shone / Northeast Greenland Caves Project

Grönlandi barlangok talajmintáját vizsgálták.

A mainál melegebb volt az Északi-sarkvidék az 549-588 ezer évvel ezelőtti időszakban: a világot ekkor jellemző hideg periódus ellenére ebben a régióban enyhébb volt az időjárás – állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói. 

A Gina Moseley geológus vezette csoport Grönland északkeleti részén lévő barlangokból vett talajmintákat elemzett, eredményeikről a Science Advances című tudományos lapban számoltak be. A 80. északi szélességi körön, 35 kilométerre Grönland partjaitól megtalálható barlangban egy különleges üledéktípusra bukkantak. Ez a cseppkövekkel rokon barlangi üledék lapos lerakódásokat képez, amelyek egy lassan folyó vízrétegből kristályosodnak ki – mondta el Moseley.

Már az ilyen lerakódás létezése is azt mutatja, hogy ott korábban egészen más körülmények uralkodtak. Ahol most permafroszt (állandóan fagyott) talajú, hideg sarkvidéki síkság található, ott egykoron jóval melegebb és nedvesebb lehetett. Az üledék keletkezésének kora 549-588 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a Földet a mainál jóval hidegebb klíma jellemezte. Grönland gleccsereinek eddigi furatmintái legfeljebb 128 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza.

A jóval régebbi időszakot megidéző mostani barlangi adatok szerint az Északi-sarkvidék a Földnek a Naphoz képest akkori állása miatt szokatlanul meleg volt. A magasabb hőmérséklet hatására csökkent az Arktisz tengerjegének kiterjedése. Az ezekből a jégmentes vizekből elpárolgó nedvesség Grönland északkeleti része felé áramlott – mondta Moseley.

Ez az elképzelés összeegyeztethető más régiókból származó eredményekkel is, amelyek szerint az északi-sarkvidéki szélességi körök akkoriban valóban melegebbek voltak, mint a bolygó más területei.

Egyes leletek szerint ebben az időszakban megolvadt a permafroszt talaj Szibériában és megnövekedett a planktontermelődés a Bajkál-tóban.

A 600 ezer éve zajló folyamatok alapján a maihoz képest 3,5 Celsius-fokkal lehetett melegebb. Ugyanakkor az akkori felmelegedés megmutatja, milyen gyorsan következhet be azon a területen a helyi klíma változása.

„Az Északi-sarkvidék több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A jövő szempontjából kiemelt jelentőségű annak megértése, hogyan vált ez az érzékeny régió ennyivel melegebb világgá” – mondta a szakértő.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink