Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Mesterségesintelligencia-szakértő: A megfigyelés elkerülhetetlen

Létrehozva:

Fotó: Merész Márton

Tilesch György dolgozott már a NASA-nak, a Microsoftnak, jelenleg a washingtoni Fehér Ház mesterséges intelligencia etikai bizottságának tagja.

Omar Hatamlehhel közösen készített, nemrég a Librinél megjelent, Mesterség és intelligencia című kötetének célja, hogy az olvasók prekoncepciók nélkül tekintsenek az MI-technológiára.

 

Mennyire van tisztában az átlagember azzal, hogy az MI már most milyen mértékben hatja át a napjainkat?

A hollywoodi filmek és a média hatására sokak számára ez a téma még mindig valami futurisztikus, science-fiction történetnek tűnhet, ami nagyon káros. Egy olyan korban élünk, amikor informáltság nélkül ítélkezünk, az MI pedig rendkívül komplex téma lehet. Ha technológiai szempontból közelítjük meg, valóban a tudományos elit kategóriájába tartozik, ha viszont a hatás oldaláról, akkor mindenkinek kutya kötelessége lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Sokaknak viszont az az érdeke, hogy az emberek ne tudják feldolgozni ennek a technológiának a léptékét, és így gátlástalanul tudják abba az irányba terelni, ami üzleti vagy politikai aktorok érdekeit szolgálja.

 

Mit tapasztalt, mennyire van tisztában a nagypolitikai az MI adta lehetőségekkel, veszélyekkel?

Blokkonként és kontinensenként nagyon mások a válaszok. Az Egyesült Államok kormányzata Donald Trump vezetése alatt „elaludt” ebben a kérdésben: azt gondolták, hogy a techcégek elsősége és a katonai dominancia majd garantálja az USA elsőségét. Az elmúlt egy-másfél évben nagy eszmélések voltak Amerikában, aminek hatására rendkívül komoly programok álltak fel a semmiből, amit egyértelműen a Kínával való verseny motivál. Kína a legtöbb MI-t érintő technológiai kérdésben még hátrányban van, de a politika központi témává emelte a kérdéskört, és rendkívüli módon tudják koncentrálni az erőforrásokat. Ha nem is tettek szert felsőbbrendűségre, a kezdeményezést mindenképp átvette Kína. Viszont az a modell, ami Kínából jön, a demokratikus országoknak nem vállalható. Hiába kommunistázzuk Kínát, valójában egy autokratikus kapitalizmusról beszélünk. Az egy hamis nyugati narratíva, hogy a kínai népet elnyomja egy diktátor, ugyanis ez a fajta hatalomkoncentráció a társadalom többségének támogatását élvezi. A kínaiak több mint 80 százaléka támogatja az MI társadalmi szerepének növekedését, és alapvetően kevésbé fél tőle, mint egy nyugat-európai polgár.

 

Európa hogyan viszonyul az MI technológiához?

Az EU arra koncentrált az elmúlt 3-4 évben, hogy ők legyenek az elsők, akik szabályrendszert dolgoznak ki a mesterséges intelligencia megregulázására. A nemrégiben megjelent keretszabályozás erősen értékelvű. A bennem élő amerikai azt mondja, azért csinálták ezt, mert nincs saját technológiájuk, és csak szabályozni tudják azt, amit mások már kifejlesztettek. A keretszabályozási rendszere kicsit kádári logikával tiltott, tűrt, és támogatott kategóriákat hozott létre. A megfigyelést és a manipulációt a tiltott kategóriába helyezték, ezek pontos definíciója azonban nagyon nehezen körülhatárolható. Az EU egyértelműen nemet mondott a kereskedelmi alapú megfigyelésekre, de a rendészeti, terrorizmuselhárítási célokra tovább folytatható a megfigyelés. Ez pedig visszaélésekre adhat okot. Valamilyen szintű megfigyelés elkerülhetetlenül létre fog jönni az adat alapú társadalmakban. A kérdés csak az, hogy mennyire rendeljük ezt egy politikai akarat, vagy gazdasági érdek alá. Fékeket és ellensúlyokat ki kell tudnia követelni a társadalomnak.

 

Mennyire lehet előre becsülni az MI területén?

Az egyik első dolog, amit leszögeztünk a szerzőtársammal a kötet írásakor, hogy nem fogunk belemenni a 3-5 évnél nagyobb távlatokba, mert a jelenben akarjuk felhívni a figyelmet a cselekvésre. Egy olyan technológiánál, ami bakugrással közlekedik, nem lehet távolabbi időpontra lőni. Egy-egy MI alterületen elért áttörés akár fél-egy év alatt is képes végigsöpörni a világon, és átírni az iparági szabályokat. 

 

Fel vannak-e készülve az átképzési hullámra az emberek, a kormányok, és melyek lehetnek azok a szektorok, amelyeket elsőként érinthet ez az átrendeződés?

Az automatizáció a kilencvenes évek óta probléma a gazdaságban, ezt a folyamatot az MI rendszerek exponenciális mértékben fogják felgyorsítani, amely alól nem képez kivételt a vállalati szektor sem. Be fog következni a szoftver alapú söprés.

 

Vagyis?

A fehérgalléros munkák egy részét is kiváltja, vagy megtámogathatja a mesterséges intelligencia. Ezt a pandémia nagyon erősen felgyorsította, miközben előtte is 80-90 százalékos volt az éves növekedés. Az Egyesült Államokban a haldokló ágazatokra már most kihatással van: tömegesen zárnak be a bevásárlóközpontok és kevesebben mennek eladónak. Mindez az olyan innovációk miatt van, mint az Amazon érintésmentes boltja. Átképzés hiányában mindez növeli a munkanélküliséget. A cél tehát az lenne, hogy a mesterséges intelligenciát jogszabályi keretek közé szorítsák, és elérjék, hogy az MI segítse, ne pedig kiváltsa az emberi munkaerőt.

 

A mesterséges intelligencia fejlődésével a jelenlegi trendek szerint inkább nőnek, vagy csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek?

Ez egy rendkívül kritikus kérdés. Én azon állásponton vagyok, hogy a technológia erőtényezőihez, tehát ahhoz, hogy valaki komoly hatalomra tegyen szert, rendkívüli infrastruktúrára, adattömegek feldolgozására képes specialista munkaerőre és technikai szofisztikáltságra van szükség már napjainkban is. Emiatt természetszerűleg egyre és egyre kevesebb ember kezében fogja összpontosítani az egyre növekvő hatalmat. Bele van kódolva a rendszerünkbe, hogy ha nem nyúlunk hozzá a fundamentumokhoz, akkor ez a fajta társadalmi, gazdasági polarizáció csak rosszabb lesz. Az elmúlt pár évben nem mutatott hajlandóságot a nyugati társadalom, hogy nagy reformokat hajtson végre, vagy arra, hogy rendszerszerű változtatásokat eszközöljön a gondolkodásában. Azonban ha képesek vagyunk ezen változtatni, akkor benne van a pakliban, hogy olyan irányba tudjuk terelni a mesterséges intelligenciát, ami egy majdnem utópisztikus demokratikus társadalmat hoz létre. Egy olyan társadalmat, ahol a technológia valóban képes tehermentesíti az embereket, úgy, hogy közben nem cseréli le a humán munkaerőt. Egy olyan világot, ahol az MI kiterjesztett intelligenciaként tud működni, ami az embert jobbá és okosabbá teszi és nem mesterséges intelligenciává, ami megkorrumpálhat minket. Ezek nagy választások. Amikor félek, attól félek, hogy nem jutunk el ide, és csak folytatódik a versenyfutás a technológiával.

 

168.hu

Legnépszerűbb cikkeink