Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Ezeket érdemes tudni az Ukrajnából áttelepültek magyar nyugdíjáról

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

Máig egy 1963-as egyezmény alapján működik a rendszer.

Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar-szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás.

Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára.

 

Feltételek

Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam területén van. A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. 

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni – a tartózkodási hellyel ellentétben – ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik. Az egyezmény jogosultsági feltételként állapítja meg a nyugellátást megállapító és folyósító országban történő letelepedést és életvitelszerű tartózkodást, így az ellátások magyarországi megállapítása és folyósítása során a letelepedés és életvitelszerű magyarországi tartózkodás folyamatos fennállását vizsgálja a magyar hatóság. Emiatt például nem vállalhat külföldön munkát vagy nem költözhet külföldön élő unokájához az ilyen nyugdíjban részesülő személy, mert az a nyugdíja végleges megszüntetését eredményezi.

 

Idejétmúlt egyezmény

A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (az öregségi nyugellátás attól az időponttól állapítható meg, amikor a kérelmező a magyar öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte). Az illetékes ukrán szerv igazolása alapján lehet Ukrajnában szerzett szolgálati időt figyelembe venni. Az igazolás beszerzéséről a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból gondoskodnak. 

Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában. Ez az a rendelkezés, amely folyamatosan feszültségben tartja a magyar nyugdíjas társadalom tagjait, hiszen a legtöbben méltánytalannak és indokolatlannak érzik e különlegesen kedvező elbírálást az „ukrán nyugdíjasok” ügyében, amely évente tízmilliárd forintos nagyságrendű kiadást okoz a magyar nyugdíjkasszában. A tények tükrében érdemes azonban észrevennünk, hogy egyrészt e nyugdíjasok túlnyomó többsége kárpátaljai magyar, másrészt a nyugdíjkassza idén 3915 milliárd forintos költségvetésében nem számottevő ez a kiadási tétel. 

Az természetesen egyre időszerűbb, hogy végre a magyar-ukrán viszonylatban is korszerű, biztosítási elvre épülő megállapodás váltsa fel az idejétmúlt, területi elvre alapozott szovjet őskövület-egyezményt.

 

Farkas András
www.nyugdijguru.hu

Legnépszerűbb cikkeink