Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Kockázatos üzlet a vakcinagyártás

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: AFP / Thomas Lohnes

A gyártókon kívül rizikót vállalnak a kormányzati és nem kormányzati szervek is.

Nemcsak a koronavírus okozta világjárványnak, de a vakcinák gyártásának is megvannak – az egészségügyi mellett – az üzleti kockázatai is.

A Deloitte az egyik legismertebb, világszerte tevékenykedő pénzügyi tanácsadó cég, amely eddigi működése során mindig nagy hangsúlyt helyezett az üzleti kockázatok reális felmérésére, valamennyi cég számára megszívlelendő tanácsokkal rukkolt elő. Jogosan hívták fel a figyelmet arra, hogy napjainkban nagy nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy megértsék, kezeljék és enyhítsék a Covid-19 járvány hatásait. Egy sikertelen kockázatértékelésnek negatív hatása lehet az üzleti célokra, árbevételre és akár a vállalati hírnévre is.

Ezzel a veszéllyel nap mint nap találkozunk, amikor egy vakcina hatásaival gondok vannak, ami az egész gyártó cég, sok esetben anyavállalatának helyet adó ország hírnevének is sokat árthat. Ugyanis ezeknek a gyógyszergyáraknak az egyéb készítményei ezrével találhatóak meg a világ patikáinak a polcain és a kórházi gyógyításban, kezelésben egyaránt. 

 

Bátrak és óvatosak

A Deloitte munkatársai ezzel kapcsolatban megemlítettek egy aktuális példát. Míg egyes országok kormányzatai nem merték átvállalni a gyógyszergyártóktól az oltások gyors bevezetésének kockázatát, addig más országok olyan stratégiát választottak, hogy vészhelyzeti bevezetési eljárást engedélyeznek az ígéretesnek látszó vakcinák esetében, s ezzel előre hozták a tömeges oltások beadásának időpontját. A „bátor” országok kormányai dollármilliárdokkal finanszírozták a vakcinák tömegtermelését, az „óvatos” ország tárgyalói viszont görcsösen ragaszkodtak az alacsony vakcinaárakhoz a gyógyszergyártókkal folytatott ártárgyalásokon. A jelenlegi helyzetben ennek az „óvatos” országnak egyfajta nagyon drága spórolást sikerül elérnie stratégiájával, mert a tömeges oltások későbbi elkezdése sokkal többe fog kerülni az elhúzódó lezárások fenntartása miatt, mint amit az ártárgyalásokkal és a gyógyszerkutatások finanszírozásából való kimaradással elért. 

 

Tanmese is lehetne

Kálmán György, a Deloitte kockázatkezelési üzletágának szenior menedzsere úgy vélekedett, hogy ez a példa a kockázat helytelen felmérésének, és az erre adott még helytelenebb válasznak akár a tanmeséje is lehetne. A szakember álláspontja szerint a tanulság az, hogy a döntéshozóknak minden eddiginél gyorsabban és hatékonyabban kell a kockázatot felmérniük, és a lehető legjobb döntéseket meghozniuk. Éppen ezért az, ami az eddigi sebességgel és kockázatkezelési startégiával működött világszerte, a Covid-19 pandémia kitörése óta nem feltétlenül működőképes. (A magyar kormányt nem nevesítette a Deloitte menedzsere, de könnyen belátható, hogy a „bátor” vagy az „óvatos” kategóriába tartozik). 

A pénzügyi tanácsadó cég kockázatkezelési üzletágának igazgatója, Szöllősi Zoltán még ennél is tovább ment, amikor elmondta, hogy a járványhelyzet nemcsak válságot, hanem új lehetőségeket is teremt – a tanulságok kiaknázására. Véleménye szerint kizárólag az üzleti életre gyakorolt hatásait figyelembe véve a Covid-19 elmozdulást fog jelenteni a gyakoribb kockázatazonosítás és kockázatkezelés irányába is. A szakember szerint, ha az „óvatos” ország kormánya is átfogóan tekintené a vakcinahelyzetet, s nem csak a pillanatnyilag még magasabb vakcinaköltségek, valamint a lezárásokból eredő kétségtelenül igazolható gazdasági kár hatásaira összpontosítana, vagyis úgy járna el, mint a „bátor” ország, akkor olyan döntéseket hozhatna mint a többiek, és a látszólag drágább, de valójában olcsóbb megoldást választaná, amely végeredményben nem éri el a lezárások fenntartásának költségeit – fejtette ki Szöllősi.

 

Előre gondolkoznak

Ugyanakkor természetesen ez nem jelenti azt, hogy a „bátor” országoknak mellőzniük kellene az áralkut, a piaci verseny sajátságait kihasználva el lehet érni egy tisztességes tárgyalás során az elviselhető beszerzési árat. (Az Európai Unió ki is használta ezt a lehetőséget.) 

Azonban a vakcinagyártó cégek szempontjait is érdemes figyelembe venni. Ha a korábbi járványok során, azok első időszakában alkalmazott oltások árát szemléljük, akkor a mostaniak kifejezetten olcsók. A kutatási és egyéb járulékos költségeket figyelembe véve gyakorlatilag a mostani beszerzési árak mellett a gyógyszergyárak profitja még a sokmilliós darabszámok mellett is szinte teljesen elolvadt. Viszont a társaságok presztízse, az elmaradt pillanatnyi nyereségnél sokkal többet hoz majd a jövőben: emelkednek a tőzsdei részvényeik árfolyamai, s egyéb termékeik is nagyobb piacra számíthatnak, mint eddig, feltéve ha jól veszik a vakcinázás mostani, aknáktól sem mentes, kezdeti szakaszát, és megfelelő hatásfokú gyártmányokkal lépnek piacra. Ebben az esetben, ha nem is sokkal, de a bekerülési költségek felett fognak majd keresni. S az üzleti élet nyerteseiként több pénz jut majd a gyógyszerkutatásra, de a járványügy botladozó újraszervezésére is.

 

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink