Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A Mars-kutató sem tudja elképzelni, hogy egy nap a vörös bolygóra utazzon

Létrehozva:

Fotó: MTI / EPA / ESA / ATG Medialab

A Mars, az ottani élet lehetősége jó 150 éve foglalkoztatja a Föld lakóit.

Az űrhatalmak tudósai intenzíven kutatják a vörös bolygót, de egyúttal elő is készítik egy idegen faj megjelenését. Az emberét – olvasható a 168 Óra „Huszonkét perc a rádiós válaszig” című írásában.

Az ember képtelen lenne elviselni, hogy 200 millió kilométerre van az otthonától, ráadásul friss levegő nélkül, bezárva néhány négyzetméterre. Pál Bernadett csillagász munkája nagy részét a Mars kutatásának szenteli, mégis elképzelhetetlennek tartja, hogy egy nap „elrepüljön” a vörös bolygóra. Számára ijesztő, hogy egy rádión feltett kérdésre huszonkét percig jön a földi válasz. Kereszturi Ákos Mars-kutató is elmondta: élesben akkor sem indulna útnak, ha nem lenne családja. Nagy a kockázata, hogy az első utazók soha nem térnek vissza.

Égett a bőre, émelygett, végtagjai pedig nagyon fájdalmasan megduzzadtak – írta könyvében a visszatérése utáni állapotáról Scott Kelly, aki 2015 márciusától közel 340 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az űrbéli sugárzás és tartós súlytalanság okozta elváltozások vizsgálatára Kelly mindenkinél jobb alanynak bizonyult, mivel van egy ikertestvére, Mark, aki szintén űrhajós. Kettejüket folyamatosan vizsgálták a misszió előtt, alatt és a visszatérés után. Az eredmények azt mutatták, hogy a Földön maradt Markhoz képest Scott génaktivitása, különösen az immunrendszerrel kapcsolatban álló géneké a világűrben megváltozott. A roncsolódásig nem jutott el, nagy részük aktivitása hat hónapon belül visszaállt a misszió előtti szintre. Kiderült  az is, hogy az influenzaoltás hatásos az űrben is, ahogy a bélflóra összetételére sincs hatással a zéró gravitáció.

Egy Mars-expedíció esetén az űrhajósok a normál gravitációból indulva előbb fél évet töltenének teljes súlytalanságban, majd több G-nyi extrém terhelést követően landolnának egy olyan bolygón, ahol a gravitáció mindössze egyharmada a földinek. Fél év alatt három különböző gravitációs térre nem lehet laborban felkészülni. 

Szintén nem szimulálható tökéletesen az izoláció: a Marson nincs egy fűszálnyi zöld sem, nem lehet kimenni a „szabad levegőre”, s mindez az anyabolygótól felfoghatatlan távolságban éri az űrhajóst.

A legújabb kutatások szerint a sugárzás akár egyméteres mélységben is „sterilizálhatta” a marsi felszínt, ugyanakkor van rá esély, hogy mélyebben kialakulhatott valamilyen egyszerűbb életforma. A 2021 februárjában landolt Perseverance (Állhatatosság) elnevezésű „csavargót” a NASA pont azért küldte a Marsra, hogy az egykori élet nyomait keresse.

Pál Bernadett azt mondta, a Perseverance az élet nyomait kutatja egy olyan helyen, ahol erre a legnagyobb esély lehet: a Jezero-kráterben, amely valaha egy hatalmas, több folyó által is táplált tó medre volt.

A marsi kőzet alaposabb vizsgálatára azonban még várni kell. A Perseverance által gyűjtött mintákat 2031-re várják vissza a Földre.

Az emberek érkezése, a bőrfelszínen és a szervezetben megbújó milliárdnyi mikroszkopikus organizmus új helyzetet teremthet a Marson. De ez biztosan nem fogja meggátolni az emberiséget abban, hogy bolygóközi fajjá váljon.

PH

Legnépszerűbb cikkeink