Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

„Nonszensz, hogy sorsolásra buzdítunk” – a MOK felelőse az etikai kódexről

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció/Forrás: Pixabay

Külföldön az egészségügyi minisztériumok készítenek olyan etikai ajánlást, amilyet itthon a Magyar Orvosi Kamara állított össze – nyilatkozta a Pesti Hírlapnak a kódex összeállítását irányító Hegedűs Zsolt.

A magyar egészségügyért felelős Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azonban nem tud azonosulni az ajánlás tartalmával, sőt határozottan visszautasít minden, a hippokratészi eskünek ellentmondó indítványt. Hegedűs szerint akkor sértenék a hippokratészi esküjüket, ha nem készülnének fel minden eshetőségre. A MOK állásfoglalása azt mondja, hogy a sorsolás csak elvi lehetőség arra az esetre, ha az ellátórendszer esetleg nem bírná a terhelést, és mondjuk egy intenzív ágyra két olyan beteg pályázna, akiknek az életkilátásai minden emberi és szakmai szempont alapján is tökéletesen azonosak. A sorshúzás a legutolsó utáni esetekre szólhat, de „gyakorlatilag nulla” a valószínűsége.

Az utolsó után

„Én örülnék a legjobban, ha ezt a kódexet sosem kellene alkalmazni” – mondta a Pesti Hírlapnak Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke, aki az ajánlás összeállításának munkálatait végezte. A MOK-ot az a vád érte a sajtóban, hogy arra bátorítja az orvosokat, sorsolás útján döntsék el, kit gyógyítanak, és kit nem. „Ez nonszensz!” – reagált Hegedűs a vádra. „Úgy vélem, egy ilyen komplex és fajsúlyos dokumentumot nem szabad ennyire leegyszerűsített formában, szakértők megkérdezése nélkül közölni, ahogy tette a Magyar Nemzet, mivel így alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb csoportjában keltsen zavart és nyugtalanságot egy egyébként is feszültséggel teli világjárvány idején Magyarországon” – tette hozzá.

Van kilenc általános ajánlás, a sorsolás az egyik, ami csak akkor jön szóba, amikor az összes többi irányelv és a részletes triázsolás (a beavatkozási sorrend felállítása – a szerk.) után, az összes szakmai elvrendszert figyelembe véve két ugyanolyan életkilátással rendelkező beteg jönne össze pont azon az osztályon, ahol esetleg csak egy szabad intenzíves ágy van. Ez a valóságban olyan extrém ritka, amit csak azért kellett beültetni az etikai kódexbe Hegedűs szerint, hogyha mégis előfordulna ilyen, az orvosok akkor se álljanak ott magukra hagyva. Egyébként ezt a sorsolást is tanúk előtt kell megejteni, tájékoztatni kell a betegeket, a hozzátartozókat, és adminisztrálni kell.

40 szakember

„Világszerte a legmodernebb egészségügyi rendszerek is összeroppantak a járvány alatt, ezért kell mindenre felkészülni” – folytatta Hegedűs. „Ha nincs ilyen etikai kódex, az orvoscsapat nem tud felkészülni az ilyen extrém szituációkra, akkor az elképesztő stresszhelyzetet okoz az ellátórendszerben, és akkor az orvosok rossz döntést fognak hozni, és azért fognak emberek meghalni. Az egész kódex célja az, hogy minél több embert mentsünk meg. Ha nem készülne fel minden eshetőségre az orvostársadalom, akkor tagadná meg a hippokratészi esküjét” – jelentette ki Hegedűs.

Az orvos az ajánlás elkészüléséről is beszélt: 40 szakember, jogász, bioetikus, orvos dolgozott az elkészítésén, a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva. Több mint kétheti folyamatos munkával készült a szöveg, amely végül április közepén nyerte el végső formáját. Hegedűs magyar–angol állampolgár, tudja, hogy Angliában miként kezdenek hozzá egy ilyen dokumentum elkészítéséhez: széles körben egyeztetnek. Itt is beszéltek betegszervezetekkel, betegjogi szakértőkkel is. De egyházi etikatudósokat is felkértek, hogy akkor se legyen feloldhatatlan erkölcsi dilemma, ha a vallásos orvosoknak kell döntéseket hozniuk.

Természetesen külföldön is használnak ilyen ajánlásokat, áprilisban már készen volt a német, a svájci, az olasz, az amerikai és a svéd ajánlás is. És általában az egészségügyi minisztériumok dolgozzák ki az ottani orvosi kamara támogatásával. Hegedűs nem tud róla, hogy az Emminek lenne ilyen dokumentuma.

Részletesebb

Ha az ellátórendszer nem bírná a terhelést, a magyar orvosok ezt az ajánlást egyébként alkalmazhatják, mert a MOK a legmagasabb hivatásrendű testülete az orvosoknak, és mint ilyen, etikai iránymutatásait az orvostagoknak is ismerniük kell. Hegedűs úgy látja, nem kellene megijedni, hanem meg kéne köszönni a MOK-nak, hogy ezt a munkát ilyen precízen, nemzetközi mércével is kitűnően el tudták végezni a szakemberek. A német és az angol szabályozáshoz képest ez részletesebb, életszerűbb, a gyakorlatban is jobban használható. Szerinte a legjobb az lenne, ha az ajánlás ott porosodna a kórházak polcain, az orvosok tanulmányozzák át, de ne kelljen használniuk soha.

Dercsényi Dávid

Legnépszerűbb cikkeink