Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Most már hirtelen békülne a belarusz vezetés

Létrehozva:

Egyre több foglyot engednek ki, a belügyminiszter sajnálkozik. Délután tárgyalnak az Európai Unió külügyminiszterei a Fehéroroszországgal szembeni szankciók visszaállításáról.

Csütörtök este tovább folytatódtak a tüntetések a fehérorosz városokban, miután vasárnap éjjel, az előzetes elnökválasztási eredmények után kirobbantak a tiltakozások. A Guardian beszámolója szerint a korábbiaknál sokkal több nő és kevesebb rendőr vonult az utcákra, a tüntetők pedig nem egy helyre csoportosulva, hanem a város különböző pontjain, kisebb csoportokban gyűltek össze.

Vasárnap óta 7000 embert tartóztattak le a rendőrök, köztük újságírókat is. Az azóta szabadon engedett tüntetők borzalmas körülményekről, erőszakról, kínzásról számoltak be. Az Amnesty International is tud a fogdákban történő kínzásokról: a letartóztatottakat meztelenre vetkőztették, megverték, és nemi erőszakkal fenyegették. A zavargások második áldozatáról, a 25 éves Alexander Vikhorról csak annyit tudni, hogy miután vasárnap letartóztatták, a rendőrség szerint „leromlott az egészségi állapota”.

Egy 31 éves férfi arról számolt be a The Guardiannek, hogy őt már vasárnap este letartóztatták, még mielőtt az eredményeket közzétették volna. Annyi volt a bűne, hogy filmezte a Minszk központjában készülődő rohamrendőröket. Egy négyfős zárkába tették 21 másik emberrel, és két napig csak vizet adtak neki, élelmet nem kapott. Később alá kellett írnia egy papírt arról, hogy hol és milyen körülmények között tartóztatták le, valótlan adatokkal. Végül szerdán hajnalban az udvarra terelték a zárkában lévőket, mindenkit a földre fektettek, és ököllel, gumibottal ütni kezdték őket. Egy rendőr azt mondta: „remélem, többet nem akartok forradalmat csinálni”. Ezt követően kiengedték őket, de telefonjaikat, személyes tárgyaikat nem kapták vissza. A belarusz állami tévé le is hozott egy felvételt, amelyen tüntetőket félemlítenek és aláznak meg.

Nikita Telizenkot, egy orosz hírportál újságíróját is letartóztatták.Szabadon engedése után arról számolt be, hogy az emberek egymás hegyén-hátán fekszenek a zárkákban súlyos zúzódásokkal, akár törött végtagokkal, és még a vécét sem használhatják. „A fogdákat kínzókamrává alakították. Az embereknek koszban és porban kellett feküdniük, miközben a rendőrök gumibottal ütötték, rúgták őket” – mondta Marie Struthers, az Amnesty International kelet-európai igazgatója. Néhányan a közösségi médiában osztottak meg képeket sérült testrészeikről.

A tüntetőknek jelenleg az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy az ellenzék vezető politikusai vagy elhagyták az országot, vagy őrizetbe vették őket, ezért a megmozdulásnak nincs vezéralakja. Nehezen tudnak követeléseket, politikai célokat megfogalmazni azon túl, hogy engedjék szabadon a többi foglyul ejtett tüntetőt, és mondjon le a kormány.

Enyhül a szigor?

Aljakszandr Lukasenka korábban azt mondta, a tüntetéseket külföldről irányítják. Az internet leállását sem az állami beavatkozásnak tulajdonította, szerinte külföldről érkező túlterheléses támadást kaphatott a rendszer. Csütörtöktől viszont feltűnően békülékeny hangnemet ütöttek meg vezető belarusz politikusok. Jurij Karajev belügyminiszter elmondta: felelősséget vállal a tüntetés alatt megsérült emberekért, és sajnálatát fejezte ki azoknak, akik részesültek az erőszakból. Karajev helyettese, Alexander Barsukov azt ígérte, hogy péntek reggel 6 órára minden tüntetőt szabadon fognak engedni, arról viszont nincsenek információk, hogy ez teljesült-e. A szenátus elnöke, Natalia Kohanova azt mondta az állami televízióban, hogy Lukasenka vizsgálatot rendelt el a tömeges letartóztatással kapcsolatban, és kiemelte, hogy (csütörtök estig) több mint ezer embert már szabadon engedtek.

Az együttműködő hangnem annak is szólhat, hogy az Európai Unió külügyminiszterei éppen pénteken tárgyalnak arról, visszaállítják-e a 2016-ban feloldott szankciókat Fehéroroszországgal szemben. A szankciók visszaállítása megemelné az árakat, az egyébként is alacsony keresetű országban: 2020 elején 829 fehérorosz rubel volt az átlagkereset, ami átszámítva nem éri el a 100 ezer forintot.

A politikusokra az is nyomást helyezhet, hogy több állami vállalatnál is sztrájkolni kezdtek a dolgozók. Az egyik meghatározó cégtől, a Belaz járműgyárból több százan vonultak ki.

Legnépszerűbb cikkeink