Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Fokozódik a feszültség Fehéroroszországban

Létrehozva:

Fotó: Belarusz Védelmi Minisztérium / AFP

Alekszandr Lukasenko bejelentette: nagyszabású fehérorosz-orosz hadgyakorlatot tartanak februárban az ország lengyel és ukrán határai mentén.

Az elnök dinamikus kommentárokkal fűszerezve mondandóját, elmondta, hogy Lengyelország és Ukrajna is csapatösszevonást hajtott végre a határok közelében, bármikor lehet súlyos provokációkra számítani, ezért is indokolt, hogy a szövetségesek erőt mutassanak. 

Kedden megszólalt az ügyben a két ország védelmi minisztériuma. Kiderült, hogy az orosz csapatokat útnak is indították, az ezt bizonyító hivatalos és civil videók elárasztották az orosz nyelvű internetet. A felvételeken haditechnikával telepakolt hosszú tehervonatok haladnak, feltételezhetően mind nyugati irányba. Ismertették a hadgyakorlat nevét és tervezett idejét is. A név Szojuznaja Resimoszty, azaz Szövetségi Eltökéltség – 2022, és várhatóan február 10–20. között zajlik majd. „Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog gyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására. Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére” – erről Alekszandr Fomin, az orosz védelmi miniszter helyettese beszélt a Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak. Kijelentették, hogy a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011-es bécsi dokumentumban meghatározott értesítésköteles paramétereket. 

Jen Psaki amerikai kormányszóvivő szerint elképzelhető, hogy Oroszország ezek után elsősorban Belarusz felől indíthat támadást Kijev ellen és a fehérorosz alkotmány tervezett módosítása is aggasztó, mert az engedélyezné Oroszország hagyományos és nukleáris erőinek telepítését az ország területén. A tisztviselő mellett az elnök is megszólalt az üggyel kapcsolatban.

„Sokba kerülne Oroszországnak és gazdaságának, ha lerohanják (Ukrajnát). Nem használhatják majd a bankokat, nem végezhetnek majd tranzakciókat dollárban. Oroszországot felelősségre fogják vonni, ha bevonul. Keserves árat fizet majd ezért”

– nyilatkozta Joe Biden. Szerinte Putyin nem akar háborút, csak teszteli a nyugati vezetőket. 

A Szövetségi Eltökéltség – 2022 okai és céljai kapcsán felmerülő számos verzió között az is ott van, hogy Oroszország a hadgyakorlat leple alatt próbálja meg bekeríteni Ukrajnát és csak tovább növeli a feszültséget, amelyet a NATO-val és az USA-val szembeni geopolitikai követeléseinek nyomatékosítása érdekében gyakorol. Ha a megszellőztetett amerikai hírszerzési adatokra hagyatkozunk, amelyek szerint Oroszország invázióra készül, akkor a hadgyakorlat nem több, mint ennek a forgatókönyvnek egy újabb eleme és bizonyítéka.

Árnyalhatja azonban a képet a fehéroroszországi alkotmányozás tematikája. A legutóbbi belarusz választások óta már másfél év eltelt, a nyílt tiltakozó akciók elcsitultak, ám érdemi konszolidációról nincs szó. Az, hogy Lukasenko 2021-ben alkotmányozási folyamatot indított el, két dolgot is mutat: az oroszok számára is egyértelmű, hogy az elnök 28 év elteltével már képtelen megvédeni a status quót és abban még bízik, hogy sikerülhet megvédenie önmagát és a „vívmányait”. A tervezett alkotmánymódosítás lényege szerint a jövőben kiemelt szerepet kapna a fehérorosz politikai struktúrában az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés, amely eddig is létezett ugyan, de érdemi teendőkkel és jogkörökkel nem ruházták fel. Az erről szóló népszavazás sikere esetén a szervezet és vezetője teljhatalmat kapna.

Vonatkozó törvénytervezet híján még nem világos, hogy kikből állna és a küldötteket miként választanák meg. Egy biztos: az ország volt és aktuális elnökei a tagjaivá válnának. Fehéroroszországnak volt elnöke egyelőre nincs, így egyelőre egy tag neve ismert biztosan.

A tervezet szerint egyebek közt módjában áll alkotmánymódosítást és népszavazást kezdeményezni, tárgyalhat és dönthet az országban lezajló választások jogszerűségéről, rendkívüli állapotot vezethet be, törvényeket nyújthat be, de ami a legfontosabb: dönthet a köztársaság első emberének leváltásáról is. Ebből a szempontból a legjobbkor jöttek a kazahsztáni tüntetésekből kinőtt zavargások, amelyek bizonyították, hogy a felülről írt hatalomátadás nem könnyű.  Artyom Srajbman és Pavel Szljunkin független fehérorosz elemzők szerint a Szövetségi Eltökéltség 2022-vel és ezen keresztül az orosz csapatok bevonásával a cél a viszonylagos stabilitás megvédése a népszavazás közeledtével.
„Az ellenzék a 2020-as tüntetések leverése után elcsendesedett ugyan, de nem tűnt el. Lukasenko reális támogatottsága nem haladja meg a 30 százalékot” – mondta Szljunkin.

Az oroszok szempontjából amúgy tényleg van a fehérorosz alkotmánymódosításnak még egy roppant fontos eleme: a korrekció a névleges semlegességgel szakítva valóban lehetővé teheti külföldi csapatok és nukleáris fegyverek állandó jellegű állomásoztatását Fehéroroszország területén.

444 / PH

Legnépszerűbb cikkeink