Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Európán kívül is érvényesül a Macron-hatás

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

A libanoni kormány lemondott, és ez részben a francia elnök korrupcióellenes beszédének köszönhető.

Mozgalmas hétvégét tudhat maga mögött Emmanuel Macron. Szombaton felszerelést és mentőcsapatokat küldött a Mauritiusnál megfeneklett mentőhajóhoz, vasárnap pedig videokonferenciát szervezett több állam vezetőjével egy Libanonnak nyújtandó segélycsomagról.

Az útja Bejrútba vezetett

A francia elnök csütörtökön már Bejrútba látogatott el, és segélycsomagokat is küldött összesen négy repülőgéppel. A látogatás napján a libanoni fővárosban a rendőrség éppen könnygázzal oszlatta a kormányellenes tüntetőket.

„Az ő oldalukon kell állnunk”

– mondta a fellázadt tömegről Macron, és hozzátette: a libanoni kormánynak vissza kell szorítania a korrupciót, és gazdasági reformokat kell bevezetnie. A franciák első embere Michel Aoud libanoni elnökkel és Hassan Diab miniszterelnökkel is találkozott csütörtökön.

Emmanuel Macron látogatást tesz a libanoni főváros kikötői negyedében 2020. augusztus 6-án, két nappal a hatalmas erejű, kettős robbanás után / Fotó: MTI/EPA/Pool/Thibault Camus

„A libanoni politikai vezetésben mindig van egy kisebb-nagyobb franciabarát csoport. Nem véletlen tehát, hogy a francia elnök volt az első, aki a külföldi vezetők közül elsőként megjelent Bejrútban, ahogy az sem, hogy korrupcióellenes beszédével elindított egy folyamatot, aminek eredményeképpen tegnap lemondott a libanoni kormány” – mondta Csizmadia Sándor politológus a Pesti Hírlapnak.

A vasárnapi konferencián az állam- és kormányfők 253 millió euró azonnali humanitárius segélyről állapodtak meg.

„A támogatásnak közvetlenül a libanoni lakossághoz kell jutnia, és átláthatóan kell felhasználni” – mondta Macron, korábban pedig azt is megígérte, hogy az összegyűlt pénzt közvetlenül civil szervezeteknek, NGO-knak fogják utalni.

Környezetvédelmi katasztrófa

Franciaország a Mauritiusnál megfeneklett teherhajó katasztófájánál is magára öltötte a fő segítségnyújtó szerepét. Július 25-én az indiai-óceáni sziget délnyugati partjainál megfeneklett egy 4000 tonna üzemanyagot számító teherhajó. Macron szombaton jelentette be, hogy csapatokat és felszerelést küld a közeli francia tengerentúli területről, Réunionról Mauritiusra.

„Jellemző, hogy a mauritiusi olajkatasztrófa kapcsán a kormány először Franciaországhoz és az ENSZ-hez fordult segítségért”

– mondta Csizmadia lapunknak. „Mauritius korábban egy rövid időre francia fennhatóság alá került, ezért a francia nyelvet még mindig használják a hivatalos angol és a helyi kreol nyelv mellett, például a mauritiusi parlamentben” – tette hozzá a politológus.

Önkéntesek takarítják az olajjal szennyezett mauritiusi Pointe d’Esny partvidékét 2020. augusztus 9-én / Fotó: MTI/EPA/Laura Morosoli

Macron a Twitteren is egyre aktívabban közvetíti nemzetközi segítő szerepét. „Mauritus számíthat Franciaország segítségére” – írta szombaton, vasárnap pedig arról biztosította a libanoniakat, hogy nincsenek egyedül.

Az Európai Unió

„A hidegháború és a német újraegyesítés után zavarok támadtak a német-francia tandemben, de minden egyes kisebb krízis során a vezetők rájöttek, hogy közösségi szinten működnie kell. Merkel és Macron kapcsolata e tekintetben is példamutató volt. Nagyon kevés lépés történt a két ország vezetőinek előzetes egyeztetése nélkül. Mivel különösen a közép-európai vezetők az Európai Bizottságot mindenféle kezdeményezés jogától megfosztanák, kellenek olyan tagállami vezetők, mint most Macron” – mondta Csizmadia.

Macron korábban a második világháború óta tapasztalt legnagyobb ellenségnek nevezte a koronavírust, és a járvány ideje alatt rendre hadvezéri retorikát alkalmazott.

Legnépszerűbb cikkeink