Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Újabb adatokba tekinthet be az állam – ezúttal a cégeknél

Svébis Bence

Létrehozva:

pénz
Forrás: Wikipedia

A cégfelvásárlások korlátozásáról szóló törvény több szempontból is aggályokat vet fel. Túl tágan értelmezi a stratégia ágazatok fogalmát és a jogügylet több olyan részletét is kötelező feltüntetni, ami korábban nem volt nyilvános – írja a Népszava.

György László, az innovációs tárca államtitkára a múlt héten egy online konferencián arról beszélt, hogy a rendeletnek kizárólag gazdaságvédelmi megfontolásai vannak, és a cégfelvásárlások korlátozásáról szóló intézkedés lényege, hogy a magyar cégek a jelenlegi tulajdonosoknál maradjanak, ha ez a tulajdonos érdeke. Azokba a cégügyletekbe, amelyek az adott cég előnyére válnak, nem fog beleszólni az állam.

A rendelet csak a stratégia ágazatokra vonatkozik, ám ezt elég tágan értelmezi. Ide tartozik

  • az energiaipar,
  • a gyógyszeripar és
  • a nukleáris technológiák.

Ám a rendelet olyan vállalkozásokra is vonatkozik, mint a

  • a turizmus,
  • az idegenforgalom,
  • a vendéglátás,
  • az építőanyag-ipar,
  • a kis- és nagykereskedelem és
  • a gépjárműkereskedelem.

Spielmann Éva ügyvéd és cégjogász arról nyilatkozott a Népszavának, hogy ez utóbbi vállalkozások beemelése elég zavaró, hiszen ma már bárki alapíthat webshopot, magánpanziót vagy büfét, viszont nem értékesítheti szabadon. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a bejelentési kötelezettség önmagában késlelteti az ügyeket, hisz addig a vételárat sem tanácsos kifizetni, míg le nem telik a 45 napos (és 15 nappal meghosszabbítható) határidő. A jogszabály további kényes része, hogy

a bejelentésnek tartalmaznia kell a jogügylet összes részletét. Többek közt a vételárat is, ami eddig nem volt nyilvános, a cégbíróságra nem kellett beadni az üzletrész adásvételi szerződését, mivel az üzleti titok.

Most, ha ilyen részletességgel fel kell tárni a jogügylet részleteit a bejelentésben, akkor a minisztérium jóval többet fog látni, mint eddig, ami szintén aggályokat vet fel. A jogszabály széles rálátást biztosít a magyar cégügyletekre, ami szigorú állami kontrollt jelent, ráadásul bizonyos esetekben ez szintén ütközhet az uniós joggal, a tőke szabad áramlását biztosító jogszabályokkal.

Legnépszerűbb cikkeink