Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

Uniós jogot sérthetett a Lex CEU

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Fotó: Shutterstock

Várhatóan az Unió luxembourgi bírósága is megerősíti majd Juliane Kokott bírósági főtanácsnok most nyilvánosságra hozott álláspontját. Eszerint uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, a Lex CEU. Egy kormányzati illetékes szerint a vita közben okafogyottá vált, hiszen a CEU bécsi telephelyével már az EU-ban működik.

A Lex CEU kimondta, Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti.

A nyilvánvalóan a CEU-ra kitalált törvény elfogadásának lett következménye az egyetem Bécsbe költözése, mivel az oktatási kormányzat – nem véve tudomásul a CEU időközben elindított New York állambeli oktatási tevékenységét – nem kötött a saját törvényében előírt nemzetközi megállapodást az amerikai tagállammal. Ezzel megakadályozta, hogy az egyetem új diákokat vegyen föl amerikai akkreditációjú budapesti programjaira. Emiatt az egyetem Bécsben nyitott új kampuszt.

– Továbbra is kitartunk amellett, hogy a felsőoktatási törvény jó, senkit sem diszkriminál – mondta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek a főtanácsnoki vélemény ismertetését követően. „Juliane Kokott főtanácsnok tegnap előterjesztett indítványa kizárólag a Soros által finanszírozott civil szervezetek érvelését tükrözi. Újabb példája ez a Magyarországgal szembeni kettős mércének, hiszen több uniós országban is a magyarhoz hasonló törvény szabályozza a külföldi oktatási intézmények működését” – reagált közleményben az Igazságügyi Minisztérium.

Bár az Európai Bíróságot nem köti a főtanácsnoki vélemény, nagyon ritka, hogy más ítélet szülessen az ügyben.

A főtanácsnoki vélemény indoklása szerint Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára. Az Európai Unió jogszabályaival és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is ellentétes az, hogy Magyarországon külföldi oktatási intézmény csak úgy működhet, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet és az együttműködést kormányközi szerződés rögzíti. A jogszabállyal Magyarország „diszkriminatív és önkényes” jogsértést követett el.

Ez már cégjogi vita?

Lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó kormányzati illetékes értékelte a főtanácsnoki állásfoglalást. „Nem abban a dimenzióban zajlottak akkor a politikai támadások, amelyről a mostani állásfoglalás szól: ez valójában már csak a székhellyel kapcsolatos, egy cégjogi vita. A mostani állásfoglalás már teljesen elhagyja a felsőoktatási tematikát, az egykori általános vámtarifa egyezmény érvényesítéséről szól. A névhasználat és az akkor sokat hallott tanszabadság kérdése is eltűnt az egyetem érveléséből, belátták, hogy az tarthatatlan. Lényegében cégjogi vitává vált az ügy, székhely-üggyé, ez nem oktatás-szakmai vita.”

Ha akarják, bejöhetnek

A konkrét belpolitikai célok, tehát az egyetem alapítóját célzó kormányzati kommunikációs kampány mellett a kormány szerette volna a CEU kivételezett helyzetét is megváltoztatni, állítja forrásunk. „Korábban olyan amerikai egyetem volt, melynek nem volt amerikai működése. Ilyen alapon én is kitalálhatom, hogy a texasi jog szerint szeretném működtetni a bt.-met, és beintek e NAV-nak.”

„A CEU verte a mellét, hogy a legjobb magyar egyetem, és elismerve az érdemeit, lássuk be, komoly versenyelőnye is volt. Pl. külön törvény volt arra, hogy az oktatóként ide érkezőknek nem kellett idegenrendészeti eljárásban részt venniük. Az adózása is ilyen volt: amerikai szponzoráció esetén az amerikai adószám működött, de uniós támogatás esetén már a magyar. Húsz cégből, alapítványból álló network épült ki erre. Hangsúlyozom, ez egyáltalán nem volt törvényellenes. A 2004-es uniós csatlakozáskor hozták létre ezt a kettős cégformát, a két jogi személyt, ami valójában egy.

Kérdésünkre, hogy milyen kormányzati lépés várható, ha az uniós bíróság döntése is hasonló lesz, mint a mostani tanácsnoki vélemény, forrásunk a törvény esetleges megváltoztatását az „ottani”, vagyis a CEU-s szándéktól is függővé tenné.

Az azóta létrehozott bécsi campussal a CEU-nak ugyanis már van unión belüli telephelye is. „Így okafogyott is lett a vita, mert a CEU Bécs is megkaphatja a magyarországi székhelyet. Ha ezt akarják, egyszerűen bejöhetnek.”

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese kommentálta a főtanácsnoki álláspontot a Pesti Hírlapnak:

Milyen az élet Bécsben?

– Összességében pozitívak a tapasztalataink. Sikerült egy közlekedési szempontból jó helyen lévő épületet kibérelni, a diákoknak is lett szállásuk. Több olyan rendezvényt is sikerült már tartanunk, ami a bécsiek érdeklődésére is számot tartott. Ismert oktatási- és tudományos központtá válunk Bécsben is. Igaz, itt sokkal drágább az élet, ezért megemeltük az ösztöndíjak összegét, és igyekszünk a tanároknak is segíteni az átállásban.

Amennyiben a bíróság végső döntése is azt mondja ki, hogy uniós jogot sért a Lex CEU, gondolkodnak kártérítési igényen?

– Nem, a költözéssel kapcsolatos tennivalók, a képzéseink akkreditációja köti le az energiáinkat. De a kártérítés amúgy sem oldaná meg a gondjainkat. De ha a bírósági ítélet is ezt erősítené meg, akkor a legelegánsabb az lenne a kormánytól, ha visszavonná a törvényt és új lapot kezdenénk az együttműködésben.

Akár vissza is költöznének?

– Erre most nem lehet válaszolni. Ugyanis nem elég a formális gesztus, vagyis a jogszabály visszavonása. Garanciákra lenne szükségünk arra, hogy ugyanúgy működhetne az egyetem, mint korábban, azaz jogállami, támogató környezetben. Ha erre biztosítékot kapunk, az igazgatótanács biztosan beszélne a dologról. De addig, amíg csak bírósági ítéletekről beszélünk, és közben a felsőoktatás és a tudományos élet Magyarországon a politika játszótere, biztos, hogy fel sem merül az ötlet.

Legnépszerűbb cikkeink