Tovább birkózik az inflációval a jegybank

Ismét emelte a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, ám nem olyan mértékben, ahogy arra az elemzők számítottak.

A kamatdöntéseknek azonban még nincs vége: a jegybank alelnöke szerint 2022-ben folytatódik az alapkamat-emelések sorozata.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

Az elemzők kedden 30-50 bázispontos kamatemelésre számítottak, megjegyezve, hogy ez nem jelent tényleges szigorítást, hiszen az egyhetes kamat lett az irányadó ráta, ugyanakkor üzenet a piacnak, hogy az MNB továbbra is kész lépni az infláció leszorítása érdekében.

A kamatemelési ciklust júniusban kezdték meg, és a bejelentések szerint addig tart majd, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

A forint a jegybank keddi kamatdöntését megelőzően erősödött, majd a bejelentésre ellenkező irányban, gyengülve korrigált.

„Az elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, folytatódik a kamatemelések havi sorozata 2022-ben is” – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden, a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen, hozzátéve, hogy az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek.

Mint mondta, a monetáris tanács értékelése szerint a fő ellenség változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban.

Virág szerint az árstabilitást jelentő 3 százalékos értéket 2023 első fél évében érheti el a fogyasztóiár-index.

Az elnök azt is elmondta, hogy a jegybank lezárta a válságkezelő eszközök kivezetését, így lezárták az állampapír-vásárlási programot. Döntöttek arról is, hogy az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, decemberben lezárják a növekedési kötvényprogramot.

Virág úgy vélekedett, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, tartósan magas külső inflációs környezettel kell küzdeni. Az infláció akkor csökkenhet gyorsabban, ha a globális ellátási zavarok gyorsabban oldódnak. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3-6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0-5,0 százalékkal nő majd a jegybank előrejelzése szerint.

MTI / PH