Connect with us
Szent István Napok

Szent István Napok

Kiemelt hírek

A magyar infláció a legmagasabb az EU-ban

Létrehozva:

A kormány szerint a háború és Brüsszel tehet a magas inflációról, ennek némileg ellent mond, hogy november óta a magyar infláció a legmagasabb az EU tagországai között, nagyjából két és félszerese az uniós átlagnak.

Az Európai Unió statisztikai hivatal pénteken tette közzé legfrissebb kimutatását arról, hogy az egyes országokban és a közösség egészében, mekkora volt februárban a fogyasztói árak emelkedésének az üteme – írja a Szabad Európa.

Az Eurostat adatai szerint toronymagasan vezet a magyar infláció az Európai Unióban, miután hazánkban 25,8 százalékos volt az árak emelkedése februárban tavaly februárhoz képest. Ezt az előkelő pozíciót tavaly november óta „tartja” Magyarország.

A második helyezett Lettország lett 20,1 százalékkal, míg a harmadik helyen Csehország áll 18,4 százalékkal. A legkisebb infláció Luxemburgban, Belgiumban és Spanyolországban volt, ahol 4,8, 5,4, illetve 6 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak februárban.

Az Európai Unióban az átlagos infláció 9,9 százalék volt, míg az euróövezetben 8,5 százalékra csökkent a drágulás üteme.

A kormányzati narratíva szerint a megugró hazai infláció legnagyobb oka az Ukrajnában zajló háború és az Oroszország elleni uniós szankciók. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió országait, Magyarország kivételével, kevésbé kényszerítik térdre a háború miatt megugrott energiaárak.

Az infláció emelkedése, a háború kitörését megelőzően, 2020 elején elindult, és annak, hogy 25 százalék fölé gyorsult az éves alapú áremelkedés üteme februárra, jelentős részben belföldi okai vannak

– írja a Szabad Európa. Mint írják, már 2020-ban magasabb volt az infláció, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kívánatosnak tartott, háromszázalék. 2021 áprilisában a védőoltások elterjedésének köszönhetően újranyitott az ország, beindult a fogyasztás, és ezzel rögtön ötszázalékosra ugrott az infláció. Év végére hét százalék fölé gyorsult az ütem, majd 2022 februárjában, az ukrán háború kitörése előtt már 8,3 százalékos volt az éves alapú drágulás dinamikája. A kormány rengeteget költött a 2022-es választások előtt, ami tovább fűtötte a pénzromlást.

A hazai inflációt nagyban növelte az energiaárak emelkedése és a forint árfolyamának gyengülése. Míg előbbi egyértelműen külső ok, utóbbi inkább belső, a monetáris és a gazdaságpolitika kezében sok eszköz van, amellyel erősíteni lehetett volna a nemzeti valuta árfolyamát.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)

Legnépszerűbb cikkeink