Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Kiszorít a mesterséges munkavállaló

Létrehozva:

Lehet az önkiszolgáló kasszához is menni! – hívja fel a figyelmet egy szupermarket pénztárosa, akinek jó eséllyel még a nyugdíjazása előtt teljesen el fogja venni a munkáját a gép, amihez maga küldi a vevőket – olvasható Fekete Norbertnek a 168 Óra legfrissebb számában megjelent, „Lapátra tesz a mesterséges intelligencia” című írásában.

Keleti Arthur IT-biztonsági stratéga, jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója három kategóriába sorolja a mesterséges intelligencia (MI) térhódítását: lesznek olyan munkák, amelyek esetében leváltja az embert, olyanok, amelyekben befolyásol, és olyanok, amelyekhez hozzátesz. Utóbbiba tartozik Keleti szerint például a zeneszerző, akinek a dallamát ugyan lekottázza, hangszeressé alakítja az MI, de a dallam az ember fejében születik.

Keleti Arthur úgy látja, két probléma van ma még a mesterséges intelligenciával: az egyik, hogy mi nem értjük, hogyan gondolkodik, a másik pedig, hogy az MI sem érti, mi hogyan gondolkodunk. Persze a mesterséges intelligencia érzékeli és tanulja is az ember érzelmi reakcióit, amelyeket akár utánozhat is, ezek kontextusát, a köztük lévő összefüggést mégsem fogja érteni még jó darabig. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus szerint éppen emiatt sok szakma nem lesz gépekkel pótolható, sőt, lesznek, amelyek felértékelődnek. Például az idős- és beteggondozást hozza fel, és ugyanígy nem látja veszélyben a jogászszakmát sem.

Székely Tamás szakszervezeti alelnök nem mer becslésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hány ember munkáját érintheti negatívan a következő évtizedben a digitalizáció térhódítása Magyarországon, de szerinte milliós nagyságrendről van szó. Úgy látja, a szakképzés sem képes tartani a tempót, ráadásul sok esetben azoknak is elavult a tudásuk, akik ezekben az iskolákban oktatnak. Székely szerint is vannak olyan munkakörök, amelyekhez még jó ideig szükség lesz az emberre. Példaként említi, hogy a papíriparban ember kell ahhoz, hogy a papír minőségét tapintással ellenőrizze.

De nem lehet mindenki ápoló, bíró vagy papírgépkezelő. Azok közül, akik ma könyvelőként, futárként, kamion-, busz- vagy vonatvezetőként, sőt programozóként dolgoznak, sokan el fogják veszíteni a munkájukat a következő évtizedekben. Bár a jövő szakmái közül ma még sok nem is létezik, kérdésesnek tűnik, hogy sikerül-e ilyen rövid idő alatt százmillióknak más munkát biztosítani. Vagy egy teljesen új társadalmi modellt kitalálni.

Keleti Arthur komoly problémát lát a tempóban. Szerinte az államok vészes lemaradásban vannak az új, alkalmazkodó társadalmi modellek megteremtésében. Vannak ugyan próbálkozások, mint az alapjövedelem vagy a robotok adóztatása, de teljes koncepciót még sehol nem sikerült kiötleni.

Miközben az emberi társadalmak toporognak, a mesterséges intelligencia életünk egyre több területét lefedi, vagy egyenesen kiszorít onnan. Mi pedig sem szociálisan, sem társadalmilag nem vagyunk felkészülve a rapid változásokra – leginkább azért, mert az sem világos, pontosan mire kell készülnünk.

ph

(Kiemelt kép: DANIEL BOCKWOLDT – DPA-AFP VIA EUROPRESS)

Legnépszerűbb cikkeink