Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Felráz a félálomból

Létrehozva:

Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia című kötete kényelmetlen eszmélésre készteti az olvasót abból az álomvilágból, amelybe a techcégek, vezető piaci szereplők és kormányzatok ringatták. Kritika.

A mesterséges intelligencia kifejezés hallatán sokaknak még mindig a tudományos-fantasztikus filmek disztópikus vagy épp utópisztikus világa sejlik fel, pedig a technológia már napjainkban is áthatja életünk jelentős részét. Ha ránézünk az okostelefonunkra, a közösségi médiás platformokra, a modern autópiacra, egyértelműen láthatjuk, hogy már most mennyire előrehaladott állapotban van az MI, és ekkor még nem is beszéltünk a gazdaságban, az egészségügyben, valamint a politikában betöltött szerepéről. Az adattömegek a társadalmi kontroll hiányában jelenleg az egyes kormányzatok, piaci szereplők birtokában vannak, és egyre kevesebb ember kezében összpontosul az egyre csak növekvő hatalom.

Mindezeket összevetve tehát nem meglepő, ha a témában kevésbé tájékozott ember túlzott negativitással tekint az MI kérdéskörére. Tilesch György mesterséges intelligencia kutató és Omar Hatamleh, a NASA innovációért felelős korábbi vezetőjének első közös kötete, a Mesterség és intelligencia éppen ezeknek az olvasóknak kínál olyan lehetséges jövőképeket, amelyek hatására a szemlélő képes háttérbe szorítani előítéleteit, és objektívan kezdheti vizsgálni ezt a rendkívül komplex témakört. A kötet alapot teremt az MI-vel kapcsolatos diskurzus megkezdésére, ugyanis rendkívül olvasmányosan, közérthető módon közelíti meg az témakört, és már az elején tisztázza azokat a fogalmakat, amelyek elengedhetetlenek a teljes értékű értelmezéshez. 

A könyvben szó esik az automatizáció nyomán bekövetkező munkaerőpiaci transzformációról, az autokratikus és demokratikus társadalmak eltérő MI-felhasználásáról, a közösségi médiumok tudatformálásáról. A szerzőpáros mindazonáltal felhívja az olvasó figyelmét arra is, hogy társadalmi feszültségek nélkül aligha fog lezajlani a technológiai átmenet, főleg, hogy az MI megjelenése nem annyira a digitális transzformáció részeként, sokkal inkább egy új korszak kezdeteként értelmezhető. Tilesch és Hatamleh szerint ebben a korban mindenkinek nyitottságot kell mutatnia a folyamatos fejlődésre, az átképzésekre, vagyis az élethosszig tartó tanulásra.

A Szilícium-völgybeli szenzációhajhász kinyilatkoztatásokkal ellentétben a kötet belátható időtávlatokban gondolkodik, és nem kíván felelőtlen ígéreteket tenni. Ezzel együtt kényelmetlen eszmélésre készteti, sőt felrázza az olvasót abból az álomvilágból, amelybe a techcégek, vezető piaci szereplők és kormányzatok ringatták eddig. A kötet egyik legfontosabb állítása, hogy nem léphetünk be félálomban a jövőbe, mert úgy még inkább kiszolgáltatottá válnánk az egyes érdekcsoportoknak. Ahhoz, hogy a társadalomban megindulhasson az erről szóló diskurzus, nagyon fontosak lesznek az ilyen és ehhez hasonló, közérthetően megfogalmazott, tudományos ismeretterjesztő írások, megfelelő edukáció nélkül ugyanis csak a felületes ítélkezés marad számunkra.

(Omar Hatamleh – Tilesch György: Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában, Libri, 2021)

 

Kiemelt kép forrása: Libri Könyvkiadó

Legnépszerűbb cikkeink