Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Nagy bajban vannak a főemlősök

Létrehozva:

Nőstény gorilla kölykeivel Ruandában | Fotó: AFP / BiosPhoto / Fabrice Guerin

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

A gorillák, csimpánzok és a bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése 2050-re még jobban meg fogja tizedelni soraikat. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Mintegy 50 egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új területek klimatikusan megfelelővé válhatnak a főemlősök számára, ám a szakemberek kételkednek abban, hogy az állatok képesek lesznek időben elvándorolni ezekbe a térségekbe.

A kutatók elemzésükben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisát használták, amely a fajok populációiról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a fajmegőrzési erőfeszítésekről tartalmaz adatokat az elmúlt húsz évből több száz élőhelyről. 

A legtöbb főemlős élőhelyként a síkságot kedveli, de a klímaváltozás miatt a síkságokon melegebb, szárazabb, kevésbé kedvező lesz az időjárás. A magasan fekvő, hegyvidéki területek vonzóbbá válhatnak számukra, feltételezve, hogy eljutnak oda, de ahol nincsnek ilyen térségek, a főemlősök nem tudnak hová vándorolni.

„Ha a klímaváltozás a különböző növényeket a hegyekbe űzi, az azt jelenti, hogy az összes állatnak – nem csak a főemlősöknek – szintén a hegyekbe kell húzódnia, vagy kihalnak. De ha a hegyek alacsonyak, sok faj nem lesz képes magasabbra vándorolni, és nagyszámú állat- és növényfaj fog eltűnni” – magyarázta Fiona Maisels, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society kutatója.

A szakemberek két forgatókönyvet elemeztek: az egyikben figyelembe vették a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és az emberi népességnövekedés mérséklésre tett erőfeszítéseket, a másodikban azt modellezték, hogy mi történik, ha nem tesznek ezek ellen semmit. Viszonylag kis különbséget találtak a prognosztizált területvesztések között, az első forgatókönyv szerint ez 85 százalék lehet 2050-re, a második szerint 94 százalék.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink