Magyarország vendégmunkásokra vár

De a magyar kormány a tömeges, végleges bevándorlást mindenképpen szeretné elkerülni.

Annak ellenére, hogy Magyarországon, ha kis mértékben is, de még mindig növekszik a munkanélküliek száma, a szakemberek biztosra veszik, hogy hamarosan ismét rászorul az ország, hogy külföldi munkavállalókat alkalmazzon, még ha ezt a kormány nem is szokta nagydobra verni. 2017 óta nagy számban érkeznek dolgozók a környező, ám Európai Unión kívüli országokból.

A magyar kormány a tömeges, végleges bevándorlást mindenképpen szeretné elkerülni, ezért a külföldiek számára csak vonakodva, nagy nehézségek árán adnak letelepedési engedélyt, többnyire visszautasítják a kérelmeket. Ennek ellenére az elmúlt öt-hat évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. 

Bár a koronavírusjárvány átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiac lassú visszarendeződése. Emlékezetes, hogy egy éve még azt is tapasztalni lehetett, hogy a nehézségek ellenére a lakásépítkezések töretlenül folytatódtak. Ennek egyik oka az volt, hogy a külföldi munkavállalók jelentős része itt maradt, mert egyrészt – érthető okokból – nem tudták felbecsülni a járvány várható időtartamát, másrészt nem bíztak abban, hogy a helyzet jobbra fordulásával ismét munkát találhatnak a számukra megbízható Magyarországon. 

„A munkaerő iránti kereslet összességében most még nem éri el a pandémia előtti szintet, ebből a szempontból vegyes képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van” – tudtuk meg Juhász Csongortól, a nyolc országban tevékenykedő Prohuman munkaügyi szolgáltató cég ügyvezető igazgatójától, aki példaként említette, hogy nincs elég munkavállaló a magyar élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, egyes kereskedelmi területeken, és a most még az ismételt erőgyűjtés stádiumában lévő idegenforgalomban, ahol a cégek már most is azzal számolnak, hogy nyáron, a balatoni turizmus beindulásával szinte egyik napról a másikra több ezer emberre lesz szükségük. A Prohuman szakemberei arra számítanak, hogy ez, legalábbis részben 

csak külföldi munkavállalók idecsábításával lesz megoldható.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy már a környező országok is egyre nagyobb mértékben építenek a vendégmunkásokra, főleg az ipari és a termelő szektorokban. Csehországban például már minden hatodik munkavállaló, a dolgozók mintegy 15 százaléka vendégmunkás. A pandémia előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami ugyancsak jelentős aránynak mondható. Jellemző, hogy sokan közülük nem a foglalkoztató cég állományában vannak, hanem munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoznak. 

Juhász Csongor szerint tévhit az, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Nem igaz, hogy a munkaerő-hiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Funkciójuk sokkal inkább az állandó foglalkoztatotti létszám kiegészítésére szolgál. A vállalati filozófia ugyanis általában az, hogy abban az esetben, ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, akkor a bezárás mellett döntenek, és átköltöztetik üzemüket egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek jelenleg a magyar gazdaság fő mozgatórugói. Ennek a kritikus állapotnak az elkerüléséhez nyújtanak segítséget a vendégmunkások. 

A munkaerőpiaci szakember ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy csak oda szabad külföldi munkaerőt hívni, ahol lényegében már kimerültek a hazai munkaerő-tartalékok. Véleménye szerint azok, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkahelyet, gyakran foglalkozást is az olyan átmenetileg szünetelő szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus, a nyitással együtt gyorsan vissza fognak térni az eredeti szakmájukhoz, itthon vagy külföldön, de korántsem biztos, hogy oda mennek majd vissza, ahol korábban dolgoztak. Ezért őket majd pótolni kell. 

Az új, unión kívüli országokból érkező munkaerő megszerzéséért folyó versenyben Magyarországnak meg kell küzdenie az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát és szlovák területeken működő vállalatokkal is, és jelentős hátránnyal indulunk. Ezért is fontos, hogy könnyebbé vált az utóbbi időben a munkavállalási engedélyek kiadása a hiányszakmákban. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy amíg a nem uniós országokból származó vendégmunkások száma növekszik, addig az európai közösségből érkezőké folyamatosan csökken, mert ők elsősorban a különböző multinacionális cégeket kiszolgáló ügyfélközpontok alkalmazottai voltak.

Bonta Miklós