Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Aranytartalékban már jók vagyunk

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: MNB

Matolcsy György nyolc éves jegybank-elnöki működése során megtett lépéseivel mindig meglepi a pénz- és tőkepiac iránt érdeklődőket.

Ezúttal azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokra hivatkozva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára tornászta fel az aranytartalék mértékét, amellyel a nemzetközi rangsor középmezőnyéből a felső harmadba emelkedtünk.

Magyarország második világháború utáni történetében az aranynak egyszer már jelentős szerepe volt. Emlékezetes, hogy a háborús események elől az MNB mintegy 30 tonna súlyú aranytömbjeit és aranypénzeit kimenekítették az ausztriai Spital am Pyhrn-be, ahonnan a háború lezárását követően a szomszédos országban jelenlévő amerikai csapatok visszaszolgáltatták Magyarországnak. Erre már csak azért is nagy szükség volt, mert nálunk fordult elő akkor a világtörténelem legnagyobb hiperinflációinak egyike. A visszakerült aranynak jelentős szerepe volt abban, hogy 75 esztendeje megszülethessen a stabil új pénz, a forint. Ez volt az egyik oka annak, hogy a tartalék időközben több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára olvadt, s csak 2018 óta gyarapodik ismét. 

 

Aranyfedezet

A kapitalizálódó pénzvilág kialakulásának hajnalán, vagyis a 19. század folyamán terjedt el az a szokás, hogy az egyes országok csak annyi pénzt bocsátanak ki, amelynek fedezetét aranyban képesek megképezni. A második világháború alatt ebben a vonatkozásban is nagyot változott a világ, 1944-ben az amerikai Breton Woods-ban az Egyesült Nemzetek monetáris és finanszírozási konferenciája úgy döntött, hogy az arany helyett az amerikai dollárt tegyék meg világpénzzé, vagyis a többi valuta árfolyamát a zöldhasúhoz rögzítették. Így létrejött a fix valutaárfolyamok rendszere, ami azonban csak néhány évtizedig működött, mert időközben megszűnt az arany pénzjellege. Ennek az volt a prózai oka, hogy mivel a külföldön szolgálatot teljesítő amerikai katonák is a dollárt használták fizetőeszközként, így már nem tudta az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő szövetségi FED nyilvántartani, hogy mennyi is a forgalomban lévő pénzük, ezért a tartalékot sem tudták megképezni. Mégsem mondhatjuk, hogy az új rendszer az arany alkonyát jelentette volna, legfeljebb most minden nemzeti bank annyit tart a trezorjaiban a sárga fémből, amennyi a monetáris politikájának megfelel, de egy nemzeti – vagy az euró esetében egy közös – valuta értékét nem ahhoz mérik, hogy van-e tényleges fedezete? Az aranynak – az államkötvények mellett – főként a tartalékolás a szerepe. Emellett azért is tartanak aranyat az egyes országok jegybankjai, mert úgy vélik, hogy az aranyuk egyfajta bizalmat ébreszt az adott ország iránt, ez azonban nincs így. Egy ország aranytartalékának mértéke, és az üzleti bizalom nagysága korántsem függ szorosan egymástól.

 

Jelentős tartalék

Az MNB által most megvásárolt 63 tonnányi arany jelentős mennyiségnek mondható, a közép-európai régióban ez a legmagasabb egy főre jutó tartalék. Mértéke különösen szembeötlő, ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi vásárlási rekordéveknek számító 2018-ban és 2019-ben világszerte 656, illetve 669 tonnát adtak el.

Hogy miért szánta rá magát az MNB ilyen hatalmas mértékű aranyvásárlásra, annak több oka van. Nem csak abban bíznak, hogy az arany megtartja a jelenlegi piaci értékét, hanem abban is, hogy több évnyi stagnálást, illetve csökkenést követően a sárga nemesfém árutőzsdei árfolyama növekedni fog, ami a mostani bizonytalan, kockázatos világgazdasági környezetben reális elképzelésnek látszik. Emellett azzal is számolnak, hogy a 2020 év végéig felhalmozott, 81,2 százalékos GDP arányos államadósságot, ami 25 esztendős rekordnak számít, nehéz lesz ledolgozni, hiszen 10 esztendős gazdaságpolitikai eredmény vált a járvány nyomán semmissé. Az MNB abban bízik, hogy szükség esetén a vételárnál magasabb áron eladható lesz az aranytartalék egy része. Hasonlóképpen járhat el a jegybank akkor is, ha a márciusi 3,7 százalékos inflációt kívánja mérsékelni, amelyik az Európai Unió tagállamai között jelenleg a legmagasabb, s áprilisban a szakértők a pénzromlás további növekedésére számítanak. Végül: ha a jelenlegi, 360 forint körüli euro árfolyam még tovább növekedne, akkor az aranytartalék egy részének piacra bocsátásával stabilizálható lehet a hazai fizetőeszköz.

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink