Érme alakú a jövő első bitcoinvárosa

Vulkánra építene hipermodern bitcoinvárost El Salvador, ahol az idén június óta a világon első államként már legális fizetőeszköz a kriptovaluta.

A Csendes-óceán partjára, a Conchagua vulkán lábánál épülne a tökéletes érme alakú, futurisztikus metropolisz, ami a vulkán geotermikus energiáját használná a bitcoin-bányászathoz, és teljes egészében kriptovalutából is fejlesztenék – számolt be a BBC.

A nagyjából 300 ezer bitcoinból épülő új városban nem szednének adót sem az ÁFÁ-n kívül. Az ambiciózus tervet Nayib Bukele salvadori elnök jelentette be; az ifjú politikus, aki farmerben és baseballsapkában jár, és magát viccesen(?) „a világ legmenőbb diktátoraként” jellemzi. Még nem volt negyvenéves, amikor a közép-amerikai állam elnökének választották, abban a reményben, hogy átvezeti az elszegényedett egykori spanyol gyarmatot a 21. századba. A bitcoin bevezetésének egyik fő indoka volt, hogy a külföldön tömegesen vendégmunkásként dolgozó salvadoriak így könnyebben küldhessenek haza pénzt. Az negyedmagyarországnyi területű Salvadornak nincs saját valutája, korábban az amerikai dollárt használtak hivatalos fizetőeszköznek. Az ötlet politikailag sikeres tervnek bizonyult, üzletileg roppant kockázatos, hiszen a kriptovaluta árfolyama rendkívül kiszámíthatatlan, a bitcoinbányászat pedig iszonyú energiaigényes, a környezetet súlyosan terheli – Elon Musk például ezért sem fogadja már el, ha valaki Bitcoinban fizetne a Teslájáért. 

A jövő első bitcoinvárosától alapelvárás, hogy ne fosszilis energiára támaszkodjon, a vulkán pedig bőségesen el is láthatja geotermikus energiával. A várostervezési szempontból és szimbolikájában is lenyűgöző látványterveket már el is készítette Fernando Romero, a fiatal, vizionárius mexikói építész irodája, a FR-EE. A város nagyrésze autómentes lenne, a közlekedést bicikliutak, illetve az egész várost behálózó, hipermodern közúti gyorsvasút segítenék. A központot expressz vasútvonal kötné össze a közeli repülőtérrel, kikötővel és a szomszédos városokkal. Az oktatást, egészségügyet és a kereskedelmet intelligens épületek szolgáltatnák, emellett digitális kultúrát is lehetne fogyasztani az NFT-galériákban, illetve a Bitcoin Történeti Múzeumban, ami valószínűleg a fiatal, kalandvágyó, és főképp jómódú turistákat legalább annyira vonzaná, mint a maja piramisok.