A világ legnagyobb igazi Holdgömbje lesz a MOON luxusszálloda

A tetején űrsétát is lehet majd tenni.

Dubajban, Las Vegasban, Európában vagy Ázsiában is megépítenék, ha találnak befektetőt az 5 milliárd dolláros beruházáshoz.

A Holdról mintázott luxusszálloda, a MOON Michael Henderson kanadai építész és Sandra Matthews dizájner közös szerelemprojektje, ami a vendéglátást egyesíti az oktatással, a mérnöki teljesítményt a művészettel, és a földön is lehetővé teszi az űrutazás legtöbbünk számára elérhetetlen élményét. Egy kortárs építészeti remekmű, ami legalább 224 méteres magasságával és 198 méteres átmérőjével (a tényleges mérete függ a helyi építési szabályoktól, ha ezek lehetővé teszik, még nagyobb is lehet) egy igazi gömb.

Már emiatt ritkaságszámba megy, mert a világon a legtöbb gömb alakúnak mondott épület valójában csak félgömb, vagy kupola. A szálloda 515 ezer négyzetméteres alapterületével és négyezer ötcsillagos szobájával, illetve luxuslakosztályával évi 10 millió szállóvendéget tud fogadni, és legalább 2,5 millió látogatót, akik csak az épület tetején kialakított, működő Holdbázisra szeretnének feljutni, és kifizetik az 500 dolláros (150 ezer forintos) belépődíjat a 90 perces űrsétáért.

A vendégek ezután a földöntúli nyugalmat biztosító wellnessközpontban kipihenhetik az űrutazás fáradalmait, vagy megvacsorázhatnak az étteremben, aminek közepén egy hatalmas UFO-űrhajó áll, és vezérlőjében esténként a világ legmenőbb DJ-i keverik a zenét. A liftek mellett holdkomppal is lehet majd közlekedni a szálloda emeletei közt és az épület külső felszínén, mintha egy űrbéli hullámvasúton ülnénk.

Már elindultak a tárgyalások a befektetőkkel, hogy Las Vegasban, Dubajban, esetleg egy európai vagy ázsiai városban felépítsék a szállodát. Az 5 milliárd dolláros ingatlanberuházás egyéves helyszíni előkészítést és négyéves építkezést igényel, így az első Holdszálló már akár 2026-ban fogadhat vendégeket. A MOON újabb példa lehet a Bilbao-hatásra, ami egy másik vizionárius kanadai építész, Frank Gehry nevéhez köthető: ő tervezte a híres bilbaói Guggenheim-múzeumot, aminek világszerte csodájára járnak, és ez az egy építészeti remekmű példátlan kulturális és gazdasági fellendülést hozott a baszkföldi város életébe.