Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Egy amerikai kutatás szerint a hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért

Létrehozva:

Fotó: AFP / Mint Images

Egy kilogramm marhahús előállítása 70 kilogramm üvegházhatású gázt küld a légkörbe.

A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya.

A globális élelmiszertermelés az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felel. Az új, nagyszabású tanulmány szerint az állatok húsának hasznosítása kétszer nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása.

A The Guardian által ismertetett kutatás megállapította, hogy a húsukért tenyésztett állatok tartása sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra, mint az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek termesztése és feldolgozása, megerősítve a korábbi tanulmányokat a hústermelés, különösen a marhahús előállításának a környezetre gyakorolt óriási hatásáról.

A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasználása, valamint a takarmányozás az élelmiszertermelésből származó összes kibocsátás 57 százalékáért felelős, míg 29 százaléka származik a növényi eredetű élelmiszerek termesztéséből. A fennmaradó rész a termőföld egyéb felhasználásából származik, például a gyapot vagy a gumi termesztéséből. A marhahús önmagában az élelmiszertermelés során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felelős.

A tudósok kiszámolták, hogy egy kilogramm gabona előállítása 2,5 kilogramm üvegházhatású gázkibocsátással jár, míg ugyanennyi marhahús 70 kilogramm üvegházhatású gázt küld a légkörbe. A kutatók szerint a társadalomnak tudatában kell lennie ennek a jelentős különbségnek az éghajlati válság kezeléséhez.

Atul Jain, az Illinois-i Egyetem klímakutatója, a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, vegetáriánusként kutatását részben az motiválta, hogy szeretett volna tisztában lenni saját karbonlábnyomával. Mint hangsúlyozta, a kutatás célja ugyanakkor nem az volt, hogy rávegyen bárkit étrendje megváltoztatására, nem akarják ráerőltetni nézőpontjukat másokra, de úgy gondolják: „ha az embereket aggasztja az éghajlatváltozás, akkor komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy változtassanak étkezési szokásaikon”.

A kutatás megállapította, hogy az élelmiszertermelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágya-permetezés és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátással jár. Ez az összes globális kibocsátás 35 százalékát teszi ki.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink