Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A franciák tartoznak az atombombáik miatt

Létrehozva:

Emmanuel Macron üdvözli a helyi lakosokat | Fotó: AFP / Europress / Ludovic Marin

1966 és 1996 között a Csendes-óceánban végeztek atomkísérleteket.

Emmanuel Macron francia államfő szerdán ünnepélyesen elismerte, hogy hazája „tartozik” Francia-Polinéziának az 1966 és 1996 között a Csendes-óceánban végzett atomkísérletek miatt. „Vállalom és akarom az igazságot és az átláthatóságot önökkel” – mondta a francia elnök a szigetcsoport vezetői előtt tartott beszédében. 

Francia-Polinézia fővárosában tett látogatásán Macron elismerte, hogy az atomkísérletek kérdése rányomta a bélyegét a Párizs és Papetee közötti bizalmi viszonyra. Egyúttal bejelentette azt is, hogy az atomkísérletek miatt sugárterhelést szenvedett helyi lakosok – akik közül többen rákbetegségben szenvednek – a korábbiaknál magasabb kártérítésben fognak részesülni.

„A nemzet tartozik Francia-Polinéziának” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Franciaország 1960 és 1967 között a Szahara algériai részén, 1966 és 1996 között pedig a Csendes-óceánon, a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és a Fangataufa korallzátonyokon összesen 210 légköri, illetve felszín alatti atomkísérletet hajtott végre. Az ebben az időszakban a Mururoa-atoll fölött megjelenő nukleáris gombafelhőről készült képek nemzetközi tiltakozást váltottak ki.

Több évtizedes nyomás hatására a francia kormány 2010-ben több millió eurót ajánlott fel kártérítésként a Csendes-óceán déli részén és Algériában végrehajtott 201 atomkísérlet károsultjainak, a folyamat azonban időigényes, ezért sokan máig nem kapták meg az őket megillető összeget.

„Úgy gondolom, hogy igaz az, hogy ezeket a kísérleteket soha nem hajtottuk volna végre Creuse-ben vagy Bretagne-ban. Azért itt csináltuk, mert messze van, mert ez elveszett hely a Csendes-óceán közepén” – ismerte  el  a francia elnök.

Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte hogy „teljesen vállalja” a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök által meghirdetett doktrínát, amelyet valamennyi francia elnök követett annak érdekében, hogy Franciaország a világ egyik atomhatalmává váljon. A francia elnök beszédében nem is kért bocsánatot az atomkísérletek miatt, annak ellenére, hogy az áldozatok egyesületének szervezésében ezt több ezren követelték július 18-án egy tüntetésen, mielőtt Emmanuel Macron Papeetébe érkezett. 

Edouard Fritch, Francia Polinézia elnöke viszont üdvözölte, hogy Emmanuel Macron „végre azt szeretné, hogy az igazságra fény derüljön 25 évi hallgatás után”.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink