Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Mentális állapotunkra is hat a klímaváltozás

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Pozsonyi Roland

Testvérlapunk, a 168 Óra legfrissebb, mai lapszámát Pósa Lilla „Klímaszorongás: akár építhet is” című cikkével ajánljuk.

„Egy ilyen világra nem akarok gyereket vállalni, nem szeretném, hogy 23 évesen fusson az árvíz, tornádó vagy meteor elől! Hogyan védeném meg?” Ilyen és ehhez hasonló félelmek jelennek meg azoknál, akik a klímaváltozással és a természeti katasztrófákkal összefüggő szorongást, gyászt éreznek.

„Korábban is aggasztották az embereket a környezeti katasztrófák, manapság azonban a saját bőrünkön is tapasztalt dolgok, és a hírek gyors áramlása is felerősítette az emiatt szorongók számát. Néhány éve már olyan mértékűvé vált, ami átütötte a közgondolkodás ingerküszöbét, szinte mindennapi téma lett” – mondja Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, az ELTE docense. „Lehet ennek jó hozadéka is, kivéve, ha már befolyásolja a mindennapokat és zavart okoz az életvitelben. Ha azonban konstruktívan sikerül megküzdenie az embernek ezzel a szorongásával, abból építkezhet a későbbiekben” – tette hozzá.

A szakember arra is rávilágított, a szakma azt fontolgatja, hogy külön kezeli a jelenséget a többi szorongástól, tehát nem lesz visszavezethető a halálszorongásra vagy a szeparációs szorongásra, illetve az is lehetséges, hogy felveszik a „mentális zavarok” jegyzékébe. Emellett elmondta, az ökogyász és ökodepresszió is felütötte a fejét, főként nyugaton, olyan országokban, ahol már korábban felismerték a környezettudatosság fontosságát. 

Amerikai és magyar kutatások is azt mutatták, hogy ha valaki hajlamos a klímaszorongásra, akkor ezt a koronavírus-járvány még fokozhatja is. Ágoston-Kostyál Csilla az ELTE PPK egyetemi adjunktusa szerint a két jelenség összefüggést mutat „Ha valaki inkább hajlamos szorongani a klímakatasztrófák miatt, annál inkább hajlamos szorongani a koronavírus miatt is. Ez abból a szempontból érdekes, hogy aki viszont a klímaváltozás miatt sem pánikol, vagy szorong, az a covid miatt sem fog olyan nagy mértékben.”

A szakemberek szerint a klímakatasztrófa és az ezzel kapcsolatos szorongás és depresszió nagymértékben szerepet játszhat a későbbi gyerekvállalási kedv alakulásában is. „Kiszámolják, hogy ha 30 évesen gyereket vállalnak, akkor hány éves lesz a gyerek, mikor beüt a klímakatasztrófa. Sokan ezért azt mondják, hogy nem is akarnak gyereket. Ez persze idővel változhat belső és külső tényezők hatására is, de egyre erősebb ez a gondolat a fiatal felnőttek körében” – mondja Harsányi Kata pszichológus, aki több klímaszorongással élő személynek segít mentális támasszal.

Klienseinek első sorban azt szokta javasolni, hogy saját környezetükben nézzenek körül, min tudnak változtatni ahhoz, hogy oldódjon a szorongás. „Szokás azt mondani, hogy »Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben«, vagyis, aki klímaszorongással küzd, érdemes, ha a saját környezetében kezdi el kiiktatni az őt frusztráló tényezőket” – tette hozzá.

Legnépszerűbb cikkeink