Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

A tanári foglalkozásnak nincs presztízse

Létrehozva:

Fotó: MTI / Balázs Attila

Filippov Gábor oktatási rendszerhibákról beszélt Fiala Jánossal a péntek reggeli KeljFelJancsiban.

A politikai elemző szerint a pedagógusnak addig nincs tekintélye, amíg kevesebbet keres, mint egy árufeltöltő.

„A magyar oktatás olyan, mint egy nagy, lyukas fazék, amiből egyszerre 30 helyen folyik a víz” – vezette fel Fiala János a KeljFelJancsi első témáját, az LMBTQ-közösséget hátrányosan érintő új törvényt. 

Filippov Gábor szerint a mostani helyzet nem működhetne egy olyan országban, ahol mindenki számára elérhető, tisztességes oktatási rendszer működik. „A gyakorlatnak nagyobb szerepet kell kapnia a pedagógusképzésben, ebben minden szakértő egyetért. Ha valaki egy nagyvárosi kiváló egyetemen sajátítja el a pedagógia alapjait, annak látnia kell, hogy milyen egy olyan iskola, amelyik nem az ELTE elit gyakorlógimnáziuma, hanem beilleszkedéssel, interkulturális kommunikációval és hasonlóval kell a gyakorlatban megbirkóznia” – mondta. Filippov az elméleti tudást is korszerűtlennek nevezte, amit a pedagógusok az egyetemen sajátítanak el.

A műsorvezető szerint egy választási győzelem sem fog drasztikus változást hozni, hiszen a tanári foglalkozásnak nincs presztízse. „Gyerekkoromban magasabb presztízse volt, a te gyerekkorodban meg még magasabb” – egészítette ki Filippov.

A politikai elemző elmondta: az oktatás az egyik legalacsonyabb érdekérvényesítéssel bíró alrendszere a költségvetésnek, amikor megszorítások voltak, ez volt az első, amihez hozzányúltak. „Rossz az érdek-képviseleti rendszer: alacsony a tagság, alacsony az aktivitás. Ha visszagondolunk arra, hogy a pedagógussztrájkok mikor tudták megbénítani az országot, vagy komoly érdekeket sérteni, sajnálkozva elmosolyodunk. Ennek egyenes következménye az, hogy egy kezdő pedagógus kevesebbet keres, mint az Aldiban egy árufeltöltő. Ha kezdő pedagógusként keresnek, mondjuk, bruttó 219 ezer forintot, nemhogy normálisan felöltözni nem tudnak, vagy külföldre utazni, egy könyvet meg kell gondolniuk, hogy megvegyenek-e abban a hónapban. Hogyan legyen tekintélye a diák előtt, amelyik hazamegy, és egészen más körülmények közül néz le a tanárra, aki ott áll előtte legatyásodva? A kimerültségről nem beszéltünk, és arról sem, hogy a tanárnak semmilyen autonómiája nincs abban, hogyan oktasson, gyakorlatilag egy végrehajtó hatalom”.

Az elemző szerint Magyarországon központilag túlszabályozzák az oktatást: ma is vannak jól képzett szakemberek, de egy olyan rendszerbe kerülnek bele, amelyik nem hagyja, hogy használják az elsajátított tudást. „A legfontosabb felismerés – amit az állam nem akar felismerni –, hogy van Magyarországon hatezer iskola, teljesen más társadalmi háttérrel. Nem tudod központból megmondani, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyétől Budapesten keresztül Vas megyéig milyen tanulási úton kell keresztülmennie a gyerekeknek. Teljesen más hétköznapi tapasztalatokra kell építeni a tanulási élmények megszerzését. Pontosan ezért lenne fontos a pedagógusok autonómiája” – mondta.

168.hu

Legnépszerűbb cikkeink