Óceánlúgosítással tehetnének a Nagy-korallzátonyért

Az óceán mesterséges lúgosításával ellensúlyozni lehetne a savasodással összefüggő változásokat az ausztrál Nagy-korallzátony területének csaknem egészén.

Ezt az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) szakemberei állapították meg egy nemrégiben végzett vizsgálat során.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ausztráliai Nagy-korallzátonyt jelenleg példátlan stressz éri az óceánvíz melegedése, a trópusi ciklonok, a tengeri kártevők és az óceán savasodása miatt. 

A PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál szerint ezek közül az óceánvíz savasodása jelenti az egyik legfőbb fenyegetést a korallzátonyrendszer hosszú távú túlélésére, mivel a változás jelentős mértékben befolyásolja a virágállatok azon képességét, hogy felépítsék és helyreállítsák mészvázukat, valamint, hogy regenerálódjanak a tömeges korallfehéredések után. 

A zátonyok egészségének hanyatlására reagálva a kutatók a közbeavatkozás lehetséges módjait vizsgálják, hogy minimalizálják a rájuk nehezedő környezeti nyomást és egyben javítsák a korallzátony-ökoszisztéma ellenállóképességét. Ennek egyik lehetséges módja a mesterséges óceánlúgosítás, amelynek célja az óceánvíz savasodásával összefüggő változások ellensúlyozása vagy legalább enyhítése, de ez a módszer az óceán szénelnyelő kapacitásának növeléséhez is hozzájárulhat. A technika lényege, hogy olyan anyagot, például olivint – egy szilikátásványt – adnak hozzá az óceánvízhez, amely segít helyreállítani az óceán megborult szénegyensúlyát.

A szakemberek szerint a mesterséges óceánlúgosítást modellező korábbi tanulmányok többsége a szén-dioxid-eltávolítás egy lehetséges technikájaként vizsgálta az eljárást, és eddig csak kevés tanulmány foglalkozott azzal, hogy a lúgosítással regionális szinten ellensúlyozhatóak az óceán savasodásával összefüggő változások. A kutatóknak most egy közelmúltban kifejlesztett modell révén sikerült megállapítani, hogy ha egy már létező hajózási útvonal mentén juttatnák bele az óceánba a lúgosító anyagot, akkor a jótékony hatás az ausztrál Nagy-korallzátony csaknem egészére kihatna. 

A tudósok szerint a módszer 250 korallzátony esetében akár tíz évvel is visszavethetné az előrevetített savasodást és évente összesen 35 ezer tonna szén elnyeléséhez járulna hozzá.

Pshyorg / MTI / PH