Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

Családon belüli erőszak a „becsületért”

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: AFP / Anadolu Agency / Fatemeh Bahrami

Pósa Lilla „Vérrel vett becsület” című írása egészében a friss, csütörtökön megjelent 168 Órában olvasható.

„Erkölcsi bűnt követtek el ellenem” – mondta az az iráni férfi, aki begyógyszerezte, megkötözte, szíven szúrta, majd felesége, az áldozat anyjának segítségével feldarabolta felnőtt fiát, és a maradványokat a szemétbe dobta.

A becsületgyilkosságnak nevezett családon belüli erőszak még mindig jelen van Iránban, de már az országon belül is egyre kevesebben tudnak és akarnak szemet hunyni felette. Míg korábban a becsületgyilkosságok elkövetői lényegében következmények nélkül megúszhatták szörnyű bűntettüket, ma már háromtól tíz évig tartó szabadságvesztéssel sújthatják a tetteseket.

„A felvilágosult országokban a becsületgyilkosságok a legszörnyűbb és legmegvetendőbb dolgok közé tartoznak. Ezek a bűncselekmények elborzasztják az embereket, és nagyon rossz képet festenek a közel-keleti kultúráról, jelen esetben Iránról. Az iszlám köztársaságnak azonban két arca van, a társadalom nagyobb része ott is megveti, teljes mértékben elítéli a becsületgyilkosságokat”– mondja dr. Sárközy Miklós iranista történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense.

A májusban megölt, majd feldarabolt 47 éves áldozat Babak Khorramdin iráni filmrendező volt. Amikor a szüleit kihallgatták, azt mondták, azért ölték meg Babakot, mert számukra elfogadhatatlan módon élt Londonban. Azt is beismerték, hogy lányukat, Arezout három évvel ezelőtt végezték ki. Ő állítólag drogokhoz nyúlt és férje halála után – akit szintén Arezou és Babak szülei öltek meg – férfiakat vitt fel magához. Róla évek óta azt hazudták a szomszédoknak, hogy Törökországba költözött. A 81 éves Akbar Khorramdin és felesége azt mondta, a háromból egy gyilkosságot sem bántak meg. 

A gyilkosságok ma már nem maradnak titokban. Az internet, a közösségi oldalak és a blogok térnyerésével az áldozatoknak arcuk lett, tragédiájukat a világ pillanatok alatt megismerheti. A nyilvánosság a társadalomból és az államból is változást kényszerít ki. 

„Már több mint tíz éve volt egy törvényjavaslat, amit a parlament elfogadott, de Iránnak különleges államgépezete van. Amit a parlament törvényként elfogad, attól az még nem jogerős, mert ott van fölöttük az Őrök Tanácsa. Ez egy ultrakonzervatív, tizenkét fős, a klérushoz tartozó társaság, akik általában minden második törvényt visszadobnak. A becsületgyilkosságok, vérbosszúk és a vérpénz – amely egyfajta kártérítés, megváltási ár a sértett családjának – miatti szigorítást és ezek egyértelműbb szabályozását is sokáig épp az Őrök Tanácsa blokkolta. Miután tavaly is több eset történt – a legnagyobb felháborodást egy 14 éves lány lefejezése váltotta ki –, olyan nyomás nehezedett az államra, hogy a legfőbb vallási vezető, a 82 éves Ali Khamenei ajatollah is nyíltan elítélte a becsületgyilkosságokat. Őt pedig a legkevésbé lehet liberalizmussal vádolni” – mondja Sárközy, majd hozzáteszi: mivel a legfelsőbb vallási vezető nevezi ki az Őrök Tanácsának tagjait, ezért át kellett engedniük a szigorításról szóló törvényjavaslatot.

PH

Legnépszerűbb cikkeink