Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Magyarország

Csaknem nyolcszáz évnyi pálos történelmet dolgoz fel a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállítása

Létrehozva:

Látogató a kiállításon | Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A Pálosok című kiállítás, amely június 15-től látható.

Kárpát-medencei kolostorokból származó régészeti leletek, hazai és külföldi kódexek, liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok, számos szobor, festmény és metszet segítségével mutatja be a szerzetesrendet a Pálosok című kiállítás, amely június 15-től látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A szeptember 12-ig látható tárlat átfogó képet kíván adni az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. Mint Bojtos Anita, az egyik kurátor elmondta, a pálos rend történeti életterébe mintegy 10 tonna faanyagból épített monumentális installációk vezetik be az érdeklődőket, emellett műtárgyak mutatják be azt az építkezést, amíg a barlangok közelében élő pilisi és mecseki remeteközösségek eljutottak a XXI. századig.

A kiállítás egy középkori kerengő-installációval kezdődik, majd egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750-770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről, a lelkipásztorkodásról.

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn összesen 18 rendtaggal, és ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Czestochowa Jasna Góra kolostorával.A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, amely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg.

A tárlaton láthatók a pálos rendtörténet olyan emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a czestochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.

A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink