Connect with us

Nagyvilág

A vadászat átalakulása segítette az emberi agy fejlődését

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

Újszerű, egyesített magyarázatot adott az emberi agy szuperképességeinek kifejlődésére egy izraeli tanulmány, amit a Quaternary Journal folyóiratban közöltek – írta a Qubit.

A Tel-Avivi Egyetem Jacob M. Alkov régészeti intézetének munkatársai az emberi faj fiziológiai, viselkedéstani és kulturális evolúciójára kerestek magyarázatot, a Homininák (emberelődök) kétmillió évvel ezelőtti korszakától egészen a mezőgazdasági forradalomig, tehát mintegy az időszámítás előtti 10. századig. 

A tanulmány szerint az emberek a nagy állatok vadászaiként kezdtek gyors fejlődésbe, ez viszont idővel az állatok kihalásához vezetett. Később, ahogy őseink a kicsi és gyors prédák elejtéséhez is alkalmazkodtak, a kognitív képességeik is javulni kezdtek. Ennek legfőbb kézzelfogható bizonyítéka, hogy az emberi agy 650 cm3-ről 1500 cm3-re növekedett. 

Az izraeli kutatók úfgy vélik, a kisebb prédák elejtéséhez az emberelődöknek ravasszá és vakmerővé kellett válniuk, ehhez pedig nagyobb agyra volt szükségük. Ez a folyamat vezetett utóbb a beszéd megjelenéséhez is, mivel a vadászoknak információt kellett cserélniük a zsákmány hollétéről.

Miki Ben-Dor paleoantropológus szerint az agytérfogat növekedése azzal függ össze, hogy az emberelődöknek egyszerűen okosabb vadásszá kellett válniuk. Egy elefánt helyett például tizenkét gazellát kellett elejteniük, a hasonló kihívások pedig hosszú távú evolúciós nyomás alá helyezték az emberi agy funkcióit – mondta. 

A fürgébb vad hajtásához már gyorsabb döntéshozatal is kellett, ami fokozott kognitív aktivitást igényelt: a Homininák idővel a prédák viselkedéséről szerzett korábbi ismeretekre alapozhatták a vadászat módszerét, és ehhez már nagyobb memóriakapacitás szükségeltetett. 

Ben-Dor szerint az emberelődök rendkívül sikeresen alkalmazkodtak: ahogy a prédaállatok mérete tovább csökkent, feltalálták az íjat és a nyilat, háziasították a kutyát, ezáltal a kis és közepes állatok még hatékonyabb vadászaivá váltak.

A kőkorszak vége felé, amikor az zsákmányállatok mérete még kisebb lett, az embereknek már túl sok energiát kellett fektetniük a vadászatba – ezt követően jelent meg a földművelés. Amint őseink letelepedtek és földművelő életmódba kezdtek, az agytérfogatuk a jelenlegi 1300-1400 köbcentiméterre csökkent. 

PH

Legnépszerűbb cikkeink