Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Drágulnak a gyógyszerek

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Képünk illusztráció | Fotó: Shutterstock

2006-ban egy átlagos eladott dobozra jutó forgalom 2 175 forint volt. Ez az érték tavaly már 3 020 forint körül járt.

Az elmúlt esztendő első felében minden jel arra mutatott, hogy a járvány miatt erőteljesen növekszik a gyógyszerfogyasztás. Azonban 2020 második felében  vegyesebbé vált a kép. A patikák bevételei elfogadható mértékben nőttek ugyan, ám ehhez képest az orvosságok dobozszáma stagnált, ami elgondolkodtató.

Hatalmas összeget, 558,7 milliárd forintot ért el a gyógyszerpiac forgalma 2020-ban, úgy hogy 185 millió dobozt vásároltak meg a betegek – olvasható  a Hiflylabs tanácsadó cég közelmúltban megjelent elemzésében. Arra  mindnyájan jól emlékezhetünk, hogy egy esztendeje, márciusban amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány Magyarországot is elérte, az emberek  megrohanták a patikákat.

Ezzel szinte egyidőben lehetőség nyílt arra, hogy az orvosok az e-recept lehetőségeit felhasználva, a felhőbe küldjék a páciensek számára szükséges gyógyszereket, feltéve hogy sikerült a betegnek elérnie előtte az orvosát. Így a közlekedés nehézségei ellenére, akárcsak a megelőző hét esztendőben egyenletesen növekedett a vényköteles gyógyszerforgalom árbevétele, ami a korábbihoz közeli dobozszámmal párosult. Különösen feltűnő, hogy a tavaly novemberi 47,7 milliárd forintos forgalom decemberre 100 millió forinttal mérséklődött.

A visszaesés azért is szokatlan volt, mert a korábbi évek tapasztalatai szerint karácsony körül éppen ellenlező tendencia szokott érvényesülni. Az tény, hogy a nálunk forgalomba kerülő gyógyszerek termelői és beszerzési árai évről-évre emelkednek, azonban a betegek száma gyakorlatilag évek óta változatlan. Az árbevétel és az eladott dobozszám növekedése elvált egymástól, az 5,2 százalékos forgalmi bővüléssel, az eladott dobozok száma csupán 1,9 százalékkal emelkedett.

Az egyre nyíló olló annak ellenére is elgondolkodtató, hogy emberemlékezet óta ezen a télen maradt el először az évről-évre visszatérő influenzajárvány, amely nem csak a tényleges betegek gyógyszerfogyasztására hathatott volna, hanem a  megelőzést szolgáló vitaminkészítményekre is. Ha ezt szembeállítjuk azzal, hogy

amíg 2006-ban egy átlagos eladott dobozra jutó forgalom 2 175 forint volt, addig ez az érték tavaly már 3 020 forint körül járt.

 

Közismert, hogy a gyógyszerek árát nem a mindenkori piaci viszonyok alakulása, jelesül nem az infláció mértéke, illetve a kereslet-kínálat törvényei határozzák meg, hanem főként a vényköteles orvosságokról szóló, a gyógyszergyárakkal folytatott, rendszeres liciten rögzített ár, ami lényegében hatósági árnak tekinthető. Ám erre még rárakódik a nagykereskedelmi, majd a gyógyszertári árrés, és természetesen az öt százalékos forgalmi adó is.

Az kétségtelen, hogy előfordulnak olyan esetek is, amikor az állami támogatás mértéke követi a drágulás ütemét. Lényegében tavaly sem változott a vényköteles gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása, amely az ilyen forgalom 67,5 százalékát érintette. Viszont a támogatás mértéke az egyes betegség típusoknál nagy mértékben eltérhet.

Az köztudott, hogy az egyébként a legdrágább kategóriába tartozó daganatellenes (kemoterápiás) szerek élvezik a legnagyobb mértékű támogatást, csaknem a teljes árat átvállalja a társadalombiztosítás. Viszont egy világjárvány időszakában meglehetősen szokatlan, hogy a legalacsonyabb támogatottságot a parazitaellenes (fertőző egysejtű, élősködők) által okozott betegségekre felírt)  készítmények élvezik, itt a betegeknek meg kell elégedniük a 30 százalékos hozzájárulással. 

A gyógyszertári költéseknél ugyanakkor jelentősen árnyalja a képet, hogy míg 2018-ban a KSH adatai szerint egy emberre átlagosan havi 3500 forint jutott, addig 2020-ra, vagyis röpke két esztendő alatt a patikákban elköltött pénz  több, mint négyszeresére, 15 ezer forintra kúszott fel. (Ez azonban nem csak a szűk értelemben vett gyógyszereket tartalmazta, hanem mindazt, amit egészségmegőrzési célokra szántak, valamint a kötszereseket és a gyógyászati segédeszközöket is. Egyébként a lakosság háromnegyede érintett valamilyen vényköteles gyógyszer megvásárlásában, s ugyanennyien  (erős átfedéssel) a vényen kívüliek megvételében is.

A kijárási korlátozás hatása nagyon szembetűnő volt Pest megyében. Az agglomerációban lakók jelentős része korábban Budapesten szerezte be gyógyszereit, ám a kényszerű körülmények hatására, ezt vagy a saját településükön, vagy a szomszédságban bonyolították le. Így tavaly közel 11 százalékkal magasabb  volt a megyei forgalom, mint egy évvel korábban, ami viszont hiányzott a fővárosi patikákéból, amelyek árbevétele alig tudott növekedni.

Ugyanakkor a Balaton menti települések patikáinak forgalma feltűnően nagy mértékben növekedett, amiből nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy jelentékeny számban voltak olyanok, akik homeoffice-ukat nyaralójukban rendezték be. Ebben az évben a Hiflylabs szakértői a tavalyi évhez hasonló tendenciákat valószínűsítenek, vagyis a forgalom növekedésének további lassulását. Azt még nem tudni, hogy 2021-ban lesznek-e olyan kiugró időszakok, mint amilyenek tavaly ilyenkor előfordultak.

Bonta Miklós

Legnépszerűbb cikkeink