Közel sem tökéletes az új dróntörvény

Nagy probléma, hogy összemossa a drónhasználatot a repülőmodellezéssel.

Alig több mint egy héttel ezelőtt lépett életbe az úgynevezett dróntörvény, amely alapjaiban változtatja meg a drónhasználattal kapcsolatos szabályozást. Bár a szigorítás kétségtelenül időszerű volt, közel sem sikerült hibátlanul.

Ha valaki holnap vesz egy drót, hogy a hétvégén a Margitszigeten játsszon vele, nem lesz egyszerű dolga. Sőt, a Margitszigetig valószínűleg el sem fog jutni vele, hiszen az új szabályozás még a hobbicélú használatot is nagyon szűk keretek közé szorítja.

Dróntörvény persze a szó szoros értelmében nem létezik. Lényegében a légiközlekedést szabályozó törvény és Európai Uniós ajánlások határozzák meg a drónok használatának jelenlegi magyarországi kereteit. A légiközlekedésről szóló törvényt tavaly év végén módosította a parlament, ezek a változások léptek életbe február 10-től.

Ahhoz, hogy az új szabályozást megértsük, tudnunk kell, melyik eszköz minősül drónnak, és melyik nem. Pál Károly, a Drónpilóták Országos Egyesületének (DOE) elnöke szerint ezt onnan kell megközelíteni, hogy mi nem az. Mint mondja, nem drón, hanem pilóta nélküli játék légijármű az az eszköz, amelynek felszálló súlya nem éri el a 120 grammot, nincs a fedélzetén adatrögzítésre alkalmas berendezés, és nem képes a távpilótájától eltávolodni 100 méterre. Minden más repülésre alkalmas pilóta nélküli eszköz gyakorlatilag drónnak minősül, és február 10. óta regisztrációhoz kötött.

A regisztrációt a légügyi hatóságnál kell megtenni, itt azonban az adminisztratív kötelezettségeknek koránt sincs vége, ugyanis regisztrálni kell az üzembentartót is, aki hobbi célú felhasználás esetén ugyanaz a személy lesz, aki a drónt irányítja, vagyis a távpilóta. Ha a regisztáció megtörtént, az eszközre biztosítást is kell kötni, ez leginkább a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra hasonlít, mondja a szakember. Aki drónt akar irányítani, annak egy úgynevezett pilótakompetencia-tanúsítványt kell megszereznie, ehhez egy húszórás tanfolyamot kell elvégezni a Közlekedéstudományi Intézet e-titán rendszerén keresztül, majd vizsgázni is kell. Ezen kívül le kell tölteni még egy alkalmazást is, amelyen keresztül a felhasználó bejelenti, hogy mely területen szeretné röptetni az eszközt. Ha a drón és a tulajdonosa ezek közül minden feltételnek megfelel, a Margitszigeten akkor sem röptetheti a drónját.

„Az idei évtől különböző kategóriákba osztják a műveleteket. Nyílt kategória az EU-s megfogalmazás szerint a hobbi- és rekreációs célú pilóta nélküli légijármű üzemeltetése. Ez azt jelenti, hogy lakott területen kívül maximum 120 méter magasságig, látótávolságon belül lehet üzemeltetni a drónt. Ha viszont valaki a Margitszigeten szeretne felvételeket készíteni a drónjával, az már speciális műveleti kategóriában tartozik, mivel ez lakott terület. Erre szigorúbb szabályok érvényesek” – magyarázta Pál Károly. És ennek megfelelően a drónunkat saját kertünkben sem röptethetjük büntetlenül, hiszen az is lakott területen van.

Nagyobb probléma ugyanakkor Pál Károly szerint, hogy a magyar szabályozás a drónhasználatot összemossa repülőmodellezéssel. A repülőmodellek a legtöbb esetben a repülési súlyuktól eltekintve még csak nem is hasonlítanak a drónokhoz, ráadásul ezeknek a gépeknek egyetlen céljuk, hogy sportversenyeken játsszanak velük.