Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Emberek millióinak lelkét betegíti meg a környezet

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: Shutterstock

A bezártság tovább ront a helyzeten.

Lég-, fény vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A járvány most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében. 

Európa döntéshozói, szakmai szervezetei fogtak össze, hogy a környezetvédelem a mentális egészség érdekében is nagyobb teret kaphasson. Az Európai Parlament Mentális Egészség és Jóllét Koalíciója, az Mental Health Europe és az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) szervezésében elindult a közös európai fellépés azért, hogy minél hatékonyabb lépések történjenek a környezet védelmében – lelkiállapotunk megóvása érdekében. A megbeszélés középpontjában az állt, hogy az európai politikákban miként lehet tükrözni a természeti környezet és az emberek mentális egészsége közötti összefüggést. Mert a zöld környezet mindenkinek alapjoga, anyagi helyzetétől függetlenül.

 

Gyors megoldás kell

 Depresszió, szorongás, szomorúság, személyiségzavarok, poszttraumás stressz, alvászavar – sokáig nem gondoltuk, hogy kialakulásukban komoly szerepe van a légszennyezésnek, a klímaváltozásnak, az extrém időjárási eseményeknek, a városi, épített környezetnek, zajszennyezésnek, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és vegyszerek környezetünkbe kerülésének. A gyógyszerekhez már annyira hozzászokott az emberiség, hogy egy köhintésre azonnal antibiotikumot és étrend-kiegészítőket szedünk, ami csak az immunrendszert gyengíti, illetve rezisztenssé teszi a baktériumokat a gyógyszerekkel szemben.

Az elmúlt években a környezeti ártalmak és a mentális egészség közötti kapcsolat egyre egyértelműbbé vált, a pandémia okozta válság pedig ráerősített, hogy minél előbb megoldásokat kell találni, és ehhez közös politikai döntésekre van szükség. A és annak társadalmi-gazdasági következményei már jelentősen növelték a mentális egészség emberi, illetve gazdasági költségeit, és ez várható az elkövetkező években is. 

 

Planetary Health

A nemzetközi kutatások szerint már most ugrásszerűen nőtt a depresszióval, szorongással élők, vagy az öngyilkosságok száma egy olyan járvány okán, amire nem voltunk felkészülve. Az eddig végzett átfogó kutatások drámai képet mutatnak, van, ahol háromszorosára nőtt a mentális problémákkal küzdők száma, miközben egyre több bizonyíték van arra, hogy a természetközeliség rendkívül pozitív hatással lehet az emberek mentális egészségére. A környezetromlás, beleértve az éghajlatváltozást és a szennyezést, komoly veszélyt jelent érzelmi állapotunkra és jólétünkre is. A szennyezés csökkentése és a környezet védelme szintén hozzájárulhat a többrétű egyenlőtlenségek csökkentéséhez. 

Éppen ezért sürgető az igelény Európában, hogy megerősítse gazdasági, egészségügyi, társadalmi és ökológiai ellenálló képességét. Az Európai Parlament Mentális Egészségügyi és Jóléti Koalíciója, az Európai Parlamentben ülő képviselők, az Európai Bizottság, a tagállamok állandó képviseletei, valamint a környezetvédelem és az egészségügy egyéb érintett szereplői elfogadták a „Planetary Health” koncepciót, amely felismeri az emberek egészségi állapota és a különböző fenntartható fejlődés közötti összefüggéseket.

 

Itthon is érezzük

Radó Iván a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke szerint már itthon is láthatók a járvány mentális hatásai, amit időben kezelni kell, hogy ne zúduljanak tömegek az ellátórendszerre.

„Az elmúlt egy év fókuszba hozta a mentális betegségeket, csak hazánkban milliókat érint a probléma. Jelenleg leginkább a Covid19-hez kapcsolódó aktuális-, illetve utóhatásaira kell felkészülnünk, lehetőleg megelőznünk a nagyobb egészségügyi katasztrófát. Hiszen nemcsak maga a betegség, vagy az attól való rettegés, de a gyász, a bezártság, a munkanélküliség is megannyi lelki feladatot hoz. Viszont ennek kapcsán előtérbe került, hogy maga a környezet milyen komoly károkat tud okozni a lelkünkben. A tiszta, zöld környezetre mindenkinek szüksége van.

A rossz levegő, a zaj, a klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy például, amiről alig hallani, a fényszennyezés komoly kockázatot jelent mentális egészségünkre. Pedig alig van olyan tevékenysége az emberi fajnak, amivel látványosabban változtatná meg bolygónk egészséges viszonyait, mint a mesterséges megvilágítások használata. A Földön az élet a nappalok és az éjszakák váltakozásának rendszerében alakult ki, s a világon minden élőlény ennek a rendnek megfelelően foglalta el helyét az ökoszisztémában. Az éjszakai sötét időszak periódusa eredetileg a mi számunkra is a nappali aktivitást követő pihenés, a feltöltődés, a regenerálódás időszaka volt. Ezt azonban felülírták a modern ember és a modern társadalmak elvárásai, s így az éjszakát is felhasználhatjuk már a mesterséges megvilágítások fényénél, hogy tovább tevékenykedhessünk, szórakozhassunk, dolgozhassunk, alakítsuk társasági életünket és személyes kapcsolatainkat.

Bele sem gondolunk, de mérni lehet a hatalmas, villódzó fényreklámok, az állandó kivilágítás lelki következményeit. Amikor az emberek például túl sok fényt – pontosabban fény fotonokat – kapnak az alvás során, akkor a melatonintermelés lecsökken, ez pedig szorongáshoz, felfájáshoz, stresszhez, idővel akár komolyabb mentális problémákhoz vezethet” – hozott egy kevésbé ismert példát a Fórum elnöke.

Kun J. Viktória

Advertisement

Legnépszerűbb cikkeink