Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

Vadállatokkal cirkuszolnak

Létrehozva:

Budapest, 2015. január 9. Richter Flórián Borotváló elefánt című száma a Fővárosi Nagycirkusz Magyar cirkuszcsillagok című műsorának próbáján 2015. január 9-én. Az új cirkuszévad műsora január 10-től látható. MTI Fotó: Kallos Bea

Nagy visszhangja volt a múlt héten a Párbeszéd határozati javaslatának, ami meg akarta tiltani, hogy vadállatok cirkuszban szerepelhessenek. Az Országgyűlés fideszes többségű Fenntartható Fejlődés bizottsága azonban leszavazta az indítványt azzal, hogy a miniszteri biztos a közeljövőben előáll egy átfogó javaslatcsomaggal, ami ezt is tartalmazhatja.

„Elefántokat és más állatokat láncra verve, kis ketrecekben tartanak, veréssel kényszerítik őket nehéz trükkökre – számolt be a PeTA Deutschland többszöri tapasztalatáról. A radikális állatvédő szervezet világszerte az állatos produkciók ellen kampányol, ezért üdvözlölte, hogy Magyarországon is felvetődött, az állatok cirkuszi szerepeltetésének betiltása. Eddig 27 európai országban döntöttek a korlátozás vagy a teljes tiltás mellett, ami sok esetben nemcsak a vadállatokat érinti, hanem kutyákat, macskákat, lovakat is.

Nem természetes

„Tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat, ezért annyit akartunk elérni, hogy a parlament kinyilvánítsa az erre irányuló szándékát, aztán ki lehet dolgozni a részleteket, és le lehet ülni az ágazat képviselőivel” – mondta a Pesti Hírlapnak pártja kezdeményezéséről Szabó Rebeka állatvédelemért felelős főpolgármesteri megbízott. Szabó szerint érthetetlen, hogy elutasították még a szándékra vonatkozó javaslatot is, arra hivatkozva, hogy majd ők megcsinálják, ha akarják. 

Az állatvédelmi megbízott célja, hogy a vadállatok méltányosabb, igényeiknek megfelelő életet élhessenek a jövőben. „Tudjuk, hogy vannak cirkuszi dolgozók, akik szeretik az állatokat, és azt sem mondjuk, hogy minden állatidomár potenciális állatkínzó, de sajnos tudunk olyan esetekről, amikor már az idomítás folyamata is a megfélemlítésre épül, ezáltal pedig állatkínzásnak minősül. A megfélemlítésre azért van szüksége az idomárnak, mert a vadállatok természetes viselkedésétől teljesen idegenek a produkciókban végrehajtandó feladatok” – osztotta meg álláspontját a képviselő, aki szerint platókon utazni, tüzes karikán átugrani eleve nem nekik való dolog. 

A kutyák, lovak ezzel szemben évezredek alatt alkalmazkodtak az emberhez, ezért őket trauma nélkül, játékosan, szeretettel lehet idomítani – véli az ökológus végzettségű politikus, aki szerint a XXI. században már nem azon kéne szórakoznunk, hogy azt mutogatjuk, az ember hogyan igázza le a vadállatokat, és hogyan uralkodik felettük. A modern, vadállatmentes cirkuszok sikere pedig azt bizonyítja, hogy állatszámok nélkül is van jövője a manézsnak.

Ifj. Richter József a Magyar Nemzeti Cirkusz telephelyén, Szadán. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mint a vadonban?

„Nyílt napokat tartunk, hogy megmutassuk, miképpen élnek a színfalak mögött az állatok, illetve egy Facebook-oldalt is indítottunk erre a célra” – válaszolta kérdésünkre Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója. Richter maga is foglalkozik az állatokkal, elmondása szerint ők voltaképpen nem is idomítják, hanem szoktatják és koordinálják őket. A szakember állítja, a mutatványok 75 százalékban az állatoktól függnek: ha például egy teve a sorban nem szeretne a harmadik lenni, inkább legelöl lenne, akkor ezt egy képzett idomár kiszúrja és rögzíti.

„Olyat nem csinálnak meg az állatok, amit a vadonban ne tennének meg. Az elefánt ott is két lábra áll, ha le akarja harapni a fa levelét, a tigris pedig átugrik az egyik fáról a másikra. Az idomárnak nem célja, hogy egy megfélemlített állattal lépjen fel, mert az nagyon veszélyes” – nyilatkozta korábban Eötvös Loránd, az Eötvös Cirkusz igazgatója. Szerintük a riasztó hírek a Távol-Keletről, Dél-Amerikából származnak, itthon pedig sokat változott a szakma. Ma már nem a minél nehezebb feladat, hanem az ember és állat közti harmónia megmutatása a cél – állítják a cirkuszosok.

Mi lesz utána?

A hazai állatvédő szervezetek úgy gondolják, ki lehet tiltani a cirkuszi porondról az állatos produkciókat, de ennek az lesz a következménye, hogy a társulatok odébbállnak olyan országokba, ahol kisebb a szigor, miközben az állatok éppen a szállítást tűrik a legnehezebben. Úgy véli, egyes állatok még jobban is járnak, ha a cirkuszban élnek, mint ha egy rosszul felszerelt állatkertben tartanák őket: a porondon és a gyakorlás közben legalább mozognak. Csányi Vilmos etológus is arról beszélt korábban, hogy a cirkuszi állatok jobb élettani állapotban vannak, mint az állatkertiek, akikkel csak ritkán foglalkoznak, depressziósak, és dögunalmas az életük. Egy esetleges betiltás következtében az állatok elveszíthetnék az idomárjukat, a napi foglalkoztatáshoz szokott állatok pedig könnyen depresszióba eshetnek, ami betegséghez, pusztuláshoz vezethet.

A kiöregedett cirkuszi állatok elhelyezése is számos kérdést vet fel, befogadásukra ugyanis kevés létesítmény alkalmas, gondozásuk nem kifizetődő. A közelmúltban öt cirkuszi oroszlán élete került veszélybe, mert 2017-ben Romániában betiltották az állatok szerepeltetését a cirkuszokban. Végül az elaltatás helyett az érdi Noel tanya fogadta be a ragadozókat, majd véglegesen a Veresegyházi Medveparkban leltek otthonra.

 

Török Dániel

Legnépszerűbb cikkeink