Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

“Nem a politika érdeme, hogy itt nem lett Kína, New York, Olaszország” – interjú Kemenesi Gábor virológussal

Dercsényi Dávid

Létrehozva:

Konkrét kijelentések nincsenek, de adatok és számítások vannak a koronavírussal kapcsolatban. A tudósok, kutatók próbálnak mindenre felkészülni, de ehhez a társadalom segítsége is kell. A pandémiáról és a várható helyzetről Kemenesi Gábor virológussal beszélgettünk.

Jó volt a védekezés, amit követtek a magyarok?
– A maszk viselése és a távolságtartás világ szinten bevált, működő járványelhárító intézkedés. Az idősávos vásárlás, tehát az idősek 9-től 12-ig tartó vásárlása, egyedi intézkedés. Virológusként nem tudom megmondani, hogy jók voltak-e az intézkedések. Viszont

az a fajta fertőzöttség, amit Kínában, New Yorkban vagy Olaszországban láthattunk, ide nem ért el. Ez nem egy magyar sajátosság, nem a politika érdeme, a teljes régiónkra igaz,

hogy időben tudtunk fellépni a megfelelő intézkedésekkel. Ezzel el tudtuk kerülni azt, hogy a járvány egy nagyobb csúcsot érjen el.

Eddig 435 ezer ember halt meg koronavírusban világszerte. Ez nem a spanyolnátha, amiben 10 millióan vesztették életüket. Ennek ellenére kellett ilyen szintű intézkedés?
– Nem, nem az. De ha arról beszélünk, hogy van egy új vírus, amiről nagyon sok mindent nem tudunk, és benne van a kockázat, hogy 400 ezer, 4 millió, vagy 40 millió halott lesz, akkor másról kell beszélnünk. Az indokoltságnak majdhogynem nincs határa. Amíg nem ismerjük, hogy pontosan mire képes ez a vírus, addig nyilván mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a bajt. Azt pedig, hogy az emberek így viselkednek, felelősöket keresnek, predikciós paradoxonnak nevezzük. A tudósok is várták ezt a fajta reakciót, a munkavédelmi szakemberek pedig minden nap szembesülnek vele. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavédelmi szakember azt mondja, hogy az építkezésen kötelező hordani a sisakot, akkor a munkásoknak elegük van belőle, kényelmetlen, beleizzadnak, de ha baj történik, akkor azt mondják, hogy jó hogy rajtunk volt a sisak. Ez egyfajta szélmalomharc.

A brazil elnök sokáig nem lépett a koronavírus ügyében, most Brazília a második legfertőzöttebb ország. Mi történhetett ott?
– Amivel mi tudósok most leginkább szembesülünk, azok az álhírek, a tudományos példamagyarázások, és a nagy mértékű átpolitizálás.

A koronavírust a legmagasabb politikai körökig felhasználták világhatalmi, helyi, és belföldi érdekekből is.

Ennek bizony a járvány előnyét élvezi. Brazíliában ez történt. Ott nagyon sokáig ment a propaganda arról, hogy a vírus nem létezik, nem okoz bajt, át kell esni rajta. Most láthatjuk, hogy amennyiben az időfaktor nem érvényesül, tehát egy ország nem lép időben, akkor ilyen szintig tud jutni ez a járvány.

Magyarországon sokan elveszítették a munkájukat, gazdasági válság alakult ki. Megérte?
– Erre a kérdésre nem fogok tudni válaszolni. Egyrészt vannak a virológusok, a járványügyi szakemberek és a tudósok, akik el tudják mondani, hogy a vírus hogyan működik. Nagyon sok mindent nem tudunk ezzel kapcsolatban, de vannak már dolgok, amiket már igen. El tudjuk mondani, hogy súlyosabb, mint egy influenza, nem látjuk a teljes határait, és azt sem látjuk, hogy hány ember fog meghalni. Azt viszont tudjuk, hogy ez egy súlyos dolog, és tud olyan károkat okozni, ami nemcsak nálunk, a korlátozások miatt volt, hanem olyan dolgokat is, amiket a legfertőzöttebb országokról láthattunk. Másrészt ott vannak a politikusok, akik meghozzák a döntéseket, harmadrészt pedig a gazdasági szakemberek, akik elmondják, hogy tönkre fognak menni bizonyos vállalkozások. Ebből a többszereplős, nagy olvasztótégelyből kell közösen kievickélnünk.

Voltak jó döntések?
– Nem fogom megítélni azt, hogy egy politikai döntés jó volt, de nem is lehet. Azt gondolom, hogy

ebben a járványos helyzetben nincs rossz vagy jó politikai döntés, mivel nem látjuk a kihívás teljes skáláját.

Meg kell tenni mindent, hogy ne legyen baj. Tisztában vagyok vele, hogy emberek veszítették el a munkájukat, más emberek viszont a szeretteiket. Hol van a határ? Ezt senki nem tudja, közösen kell ezt átvészelnünk, és mindent meg kell tenni, hogy ez sikerüljön.

Kinek kellene megítélni ezeket a döntéseket?
– Ez egy olyan dolog, ami a politikus felelőssége. És lehet, hogy a politikusok új funkcióját fedezzük majd fel világszerte. A vírussal kapcsolatban a tudósok is szembesülnek új dolgokkal, és mivel a politikusokon is hatalmas felelősség van egy ilyen helyzetben, ezért ez lehet, hogy ez rájuk is igaz.

Mire számítsunk, valóban jön a következő hullám ősszel?
– Tudósként nem jelenthetem ki, hogy lesz második hullám. Azt viszont már igen, hogy a jelenlegi adatok szerint ez nagyon valószínű, és így is gondolom. Azért mondom ezt, mert az összes ismert koronavírusnak, amik az emberi populációban terjednek, van szezonalitása. Azt is látjuk, hogy mikor indulnak, ezek tökéletesen egybevágnak. A mostani koronavírus is jó eséllyel ilyen lesz. Ha megvizsgáljuk a cseppfertőzéssel, légútra terjedő vírusokat – amilyen a koronavírus is – elmondható, hogy mindegyiknek van szezonalitása. A koronavírus most az emberi populációban takaréklángon ég, de ott van mindenhol, tehát

jó eséllyel számíthatunk egy második hullámra.

De az, hogy biztosan lesz-e, mekkorára számíthatunk és mikor kezdődik, azt tudósként nem lehet kinyilatkoztatni, mivel nincs elég adatunk hozzá. Ez egy jóslás szintje lenne, amit egy tudós nem csinál.

Ha bejön a második hullám, akkor az ellen hogyan kell majd védekezünk? Visszajön a karantén?
– Nem tudom. Ezt azért mondom, mert annyira dinamikusan változó a helyzet, hogy megjósolni sem lehet, hogy a járvány milyen formában, gócpontosan, ha igen mekkora gócpontok formájában, milyen diffúzióval, egyáltalán hogyan jelenik meg. Járványügyi szempontból mindenféle stratégiára van válaszlépés, ezt majd az akkori helyzet fogja eldönteni. Ami viszont az emberiség előnyére válik, hogy most már tudjuk mivel kell számolni, láttuk, hogy mi az ami bejött, figyelni kell a trendeket, időben kell lépni.

A maszkviselés, távolságtartás, kézmosás működik.

Tehát ha az embereknek megmarad a fegyelme, tudatossága és elfogadják, hogy ez a pandémia még tart, és ahhoz, hogy ne veszítse el még több ember a munkáját, és ne kelljen megint mindent bezárni, csak azon múlik, hogy ezt felfogják, és figyeljenek az egyéni, személyes higiéniára, mert ez az, ami nagyon bevált. Vannak arra vonatkozóan adatok, hogy sokkal jobb volt a járvány lecsengése azokban az országokban, ahol ezeket az intézkedéseket időben és fegyelmezetten be tudták vezetni.

A veszélyhelyzet visszavonásával enyhülhet az emberek figyelme és védelme. Ez vezethet oda, hogy hazánkban is újra magas lesz a fertőzésszám?
– Igen, ez így van. Ugyanakkor ez nem az emberek hibája, mivel természetes emberi reakciónak számít, ha ezt elkezdjük elengedni. Azt, hogy ez ilyen szinten meg tud történni én inkább

a transzparens kommunikáció hiányában látom.

Hinni kell a szakembereknek és a hatóságoknak,  komolyan kell venni, ha azt mondjuk, hogy ez elsősorban a társadalmon és az egyéni fegyelmen múlik.

Milyen kommunikációra gondolt pontosan?
– Egy gyakoribb, egyértelműbb és részletesebb kommunikációra. És ez nemcsak Magyarországra, hanem a világ minden tájára igaz. Mi tudósok is például most kezdtük el hangsúlyosabban kommunikálni a kutatásainkat, most döbbentünk rá arra, hogy ez mennyire fontos, és milyen nagy igény van rá, főleg egy pandémia idején. Jobb lett volna, ha ezt már öt évvel ezelőtt megtesszük, akkor talán az embereknek nem most kellene elmagyarázni, hogy egy légúton terjedő vírus hogyan működik. Összességében lehet, hogy

a tudósok kommunikációjának nagyobb teret kellene adni és akkor most jobb lenne a helyzet.

A második hullám mellett terjed egy olyan hír is, hogy 2025-ig velünk maradhat a vírus. Ez lehetséges?
– Nagyon sokféle forgatókönyv létezik, és köztük lehet ez is. Jelenleg 15 vakcina van klinikai stádiumban, és még 120 az előtt, nem tudjuk, hogy ezek közül melyek lesznek azok, amelyek hatásosak lesznek, és addigra milyen lesz a járványos helyzet. Ha becsülni kellene, hogy körülbelül mi várható, akkor azt mondanám, hogy dinamikus játék kezdődik majd attól függően, hogy a járvány éppen majd hol tart, melyik földrészen. Ettől függ majd az is, hogy mely társadalmi csoportok lesznek beoltva, ami nem megy egyik napról a másikra. Pekingben például most újra tesztelések és lezárások vannak, ez az a játék amire majd készülnünk kell.

Tanultunk valamit ebből a járványból?
– Ez egy jó indikátora annak, hogy a globalizált világunkban milyen gyorsan jöhet a baj, abból a nagy hálózatból, amit az emberiség alkot. Nagyon fontos a nyíltság, a tudás utáni törekvés, és az hogy ismerjük a világunkat, de nem csak annyira hogy élünk benne, és használjuk.

Tisztában kell lennünk vele, hogy bizony a globalizált világ hozhat ilyen meglepetéseket.

Az a rendszer, amellyel itthon meg tudok rendelni valamit Kínából, és az egy hét alatt itt van, megadta a lehetőséget a betegségek gyors terjedésének is. Ezzel együtt kell élnünk. A világban jelenleg is nagyon sok olyan betegség van, ami nem alakult pandémiává, nem indult globális körútra de alakulhatott volna, mivel a gyors terjeszkedés lehetősége ott van.

Ha ezek mégis világjárvánnyá alakulnak akkor jobban reagálhatunk rájuk tanulva a koronavírusból?
– A tudomány tanult a mostani helyzetből. Már a koronavírus-járvány előtt is kialakult egy tudományos fejlesztés, együttműködés és reakciógyorsító kezdeményezés a tudósok körében. Részben ennek köszönhető a vakcinafejlesztés gyorsasága, és egyéb olyan fejlesztések, amelyekre az átlag ember felkapja a fejét. Ilyen például a mesterséges intelligenciás elemzések vagy a predikciók, de sorolhatnám még. A lényeg, hogy a tudomány reagál és próbál ezek elé menni, de látható, hogy amikor gyakorlati szintre jut a dolog, akkor igenis szükség van az emberek megértésére és támogatására. És itt most nem politikáról van szól.

Néha azt érzem, hogy az embereknek politikai kérdés, hogy higgyenek-e a koronavírusban, vagy sem. Holott a bőrünkre megy a játék.

De ha én, mint tudós azt mondom, hogy tényleg oda kell figyelni, akkor nem értem, hogy miért nem lehet elhinni? Ez nem politikai kérdés, hanem tudományos tény.

Zsigmond Viktória

(Az interjú eredetileg a Pesti Hírlap hétvégi kiadásában jelent meg.)

Legnépszerűbb cikkeink