Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

Nem kér a Jobbikból az Európai Néppárt

Létrehozva:

Fotó: MTI / EPA / Antonio Bat

A Fidesz távozása után a Jobbik nagyon szeretne bekerülni a néppárt EP-frakciójába, de ott „szinte lehetetlennek” tartják a párt csatlakozását.

A Jobbik arra számít, talán egy 2022-es hazai ellenzéki győzelem megnyitja előttük a brüsszeli kapukat, de a politikai elemző szerint a párt „a senki földjén van az európai színtéren, és egyelőre ott is marad”.

A fideszes európai parlamenti (EP) képviselők távozásával az Európai Néppárt EP-frakciójából a Jobbik elérkezettnek látta az időt, hogy újabb lendületet adjon annak a már évek óta folytatott, de eddig sikertelen törekvésének, hogy elérje felvételét a nemrég még a Fideszt is soraiban tudó néppárti frakcióba.

A Fidesz 12 képviselője nemrég, március elején lépett ki a néppárti frakcióból azután, hogy ott nagy többséggel fogadták el azt az új szabályt, amellyel a pártcsalád, az Európai Néppárt alapszabályának súlyos megsértése esetén teljes csoportokat is kizárhattak volna a frakcióból. Két héttel később a Fidesz bejelentette távozását a pártcsaládból is – egyébként tagságuk már 2019 óta fel volt függesztve.

Az Európai Néppártnak és a frakciónak tagja maradt a KDNP EP-képviselője, Hölvényi György, a fideszes politikusoknak viszont a frakció elhagyása után át kellett ülniük az Európai Parlamentben a független képviselők közé. Oda, ahol a Jobbik egyetlen EP-képviselője, Gyöngyösi Márton is ül. A Jobbik egyébként 2009 óta van jelen az Európai Parlamentben, de képviselőik azóta egyik pártcsaládhoz, frakcióhoz sem csatlakoztak.

Ezen jó ideje változtatni kíván a párt, hiszen egy EP-képviselő valamelyik pártcsalád, frakció tagjaként jobban tud érvényesülni. Először 2018-ban Sneider Tamás akkori pártelnök vetette fel a néppárti csatlakozás igényét. Tavaly februárban már az új elnök, Jakab Péter is arról beszélt, hogy pártja egyszer az Európai Néppárt tagja lesz. Most, egy évvel később az eredményeket firtató kérdésre a 168.hu-nak a pártelnök annyit mondott: „jelenleg a háttérben zajlik az ezzel kapcsolatos diplomáciai munka, többet most még erről nem érdemes mondani”.

 

Szinte lehetetlen

Jakab ugyan háttérmunkát említett, de azért testvérlapunk rákérdezett a helyzetre a néppárti frakció sajtókommunikációs igazgatójánál. Pedro Lopez de Pablo a 168.hu-nak azt válaszolta: „Nem történt hivatalos vagy informális egyeztetés a Jobbik csatlakozásának lehetőségéről a néppárti frakcióhoz. Ha a frakció tagjai közül bárki javaslatot tenne az együttműködésre Gyöngyösi képviselővel, akkor egy ilyen lépéshez az eljárási szabályok szerint a frakció kétharmados többségének jóváhagyása szükséges, amit elég valószínűtlennek tartok, sőt szinte lehetetlennek.”

Ugyanő tavaly februárban a Jobbik csatlakozásáról az Azonnalinak úgy fogalmazott, hogy „teljesen kizártnak” tartja a Jobbik felvételét, és nincs információjuk arról, hogy „változás következett volna be a Jobbik ideológiájában”. Még korábban, 2018-ban a Jobbik első ilyen felvetésénél Pedro Lopez de Pablo a közeledés szándékát a Magyar Hírlapnak úgy kommentálta: „Nem tudom, mit szívnak, de láthatóan hatásos, szóval inkább azzal kereskedjenek, mert ha illegális is, sikeresebbek lesznek vele, mint a politikában.”

 

A választásban bíznak

„Független képviselőnek lenni kellemes dolog, de más szempontok is számítanak: egy képviselő és pártja számára az Európai Néppárthoz tartozás, a néppárti EP-frakcióhoz csatlakozás hálózat- és kapcsolatrendszert jelent, továbbá komoly politikai presztízs is” – mondta a 168.hu-nak Gyöngyösi Márton, a Jobbik jelenleg a függetlenek között ülő EP-képviselője. A pártja néppárti tagságának érdekében folyó „diplomáciai munka” részleteiről ugyan nem kívánt többet mondani, ám megjegyezte, „ez egy hosszabb folyamat lesz”, nem úgy megy, hogy „a Fidesz helyére hopp, beülünk”.

Gyöngyösi úgy vélte, ahhoz, hogy az Európai Néppárton belül legyen erre a fogadókészség, több dolognak is teljesülnie kell: először a Néppártnak rendeznie kell a viszonyát a KDNP-vel, utána pedig a Jobbikot kell elfogadniuk. Emlékeztetett: „a Jobbikban 2013-ban meghirdetett néppártosodási folyamat révbe ért, leküzdöttünk számos nehezítő körülményt, és kitakarítottuk azokat, akikkel a néppártosodás elképzelhetetlen lett volna”. Úgy vélte, ez már Magyarországon elfogadott, de Nyugat-Európában még „nem ment át az üzenet”. Gyöngyösi szerint ennek az adhat lökést, ha az ellenzéki összefogásnak a Jobbik tevékeny szerepével sikerül 2022-ben kormányt váltania.

 

„Pestisesnek számítanak”

„A Jobbik még mindig a senki földjén van az európai színtéren, és egyelőre ott is marad, kizárt, hogy felvegyék az Európai Néppártba” – vélekedett a 168.hu-nak Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. Az ok egyszerű: szerinte a Jobbik korábbi, „hírhedten radikális, zászlóégetős, antiszemita és rasszista imázsa” annyira beleégett mindenkibe még európai szinten is, hogy az azóta a hazai belpolitikában előadott fordulat ellenére is a párt „pestisesnek számít az európai politikában”. Vagyis a mai napig a Néppártban is „úgy kezelik őket, ahogy emlékeznek rájuk”, és ebben nem várható változás. Bíró-Nagy András szerint több okból is.

Egyrészt azért, mert az Európai Néppártnak már van egy magyar tagpártja, a KDNP, a frakcióban pedig ott ül a képviselőjük, Hölvényi György. Persze lehetne egyszerre akár két magyar tagpártja is a néppártnak – bár nem gyakori, de nem is példa nélküli az ilyen, hiszen például a PES-ben, az Európai Szocialisták pártjának frakciójában ott van az MSZP és a DK is –, de Bíró-Nagy szerint a Néppárt nem vállalja a politikai kockázatot a Jobbik befogadásával csak azért, hogy egy képviselővel több legyen a frakcióban. Túl nagy ugrás lenne mindenkinek, ha a függetlenek közül, a perifériáról hirtelen a jobbközép néppártba kerülne a Jobbik – tette hozzá.

 

168.hu / Lengyel Tibor

Legnépszerűbb cikkeink