Vannak buktatói a lakásfelújítási támogatásnak

Aki nem kellően figyelmes, akár milliókat is bukhat rajta.

Népszerű az idén indult, vissza nem térítendő lakásfelújítási állami támogatás lehetősége, de, mint az az ingyen pénzeknél korántsem mondható ritkának, ez a konstrukció is megannyi buktatót rejt magában.

A legravaszabbak azok a szabályok, amelyek az anyagköltségeknél elszámolható eszközökre vonatkoznak, a támogatás szabályai ugyanis valamely rejtélyes, józan ésszel nehezen követhető logika mentén születtek meg. Ezzel kapcsolatban az egyik ismert műszaki cikkeket forgalmazó áruházlánc szakemberétől megtudtuk, hogy az állami támogatást szabályozó rendelet szerint a felújítás során beépítendő eszközök között elszámolhatóak a szaniterek, a padlólapok és a világítástechnikai eszközök, például a konyhabútorokba beépített világítótestek is.

A hűtő belefér

Meglepő módon a beépíthető hűtőszekrényt is el lehet számolni, akárcsak a beépíthető sütőt, főzőlapot, páraelszívót, beépíthető mosogatógépet és mikrohullámú sütőt, és természetesen a klímaberendezést is. Mivel a támogatandó eszközök vásárlását meghatározó rendelet alkotója feltehetően jobban vonzódott a konyhához, mint a fürdőszobához, így semmiképpen nem engedi meg a mosó- vagy szárítógép elszámolását, még abban az esetben sem, ha azokat a konyhabútorba, vagy a mosókonyhában építik be. De a költségek elszámolása sem mondható éppen egyszerűnek. Ugyanis nem elég a kifizetéseket tartalmazó dokumentumokat bemutatni, ezekhez csatolni kell a munkák elvégzését igazoló szerződéseket is. Mint ismeretes, a támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb hárommillió forint lehet, amibe a vállalkozó munkadíja és az anyagköltség is fele-fele arányban szerepelhet, amit aligha könnyű kisakkozni.

Nem egyszerű

A legmagasabb, hárommillió forintos támogatási összeget akkor lehet megkapni, ha a teljes felújítás minimum hatmillió forintba kerül, és mint az előbbiekből kiderül, ebből az anyagárnak (beleértve a különböző háztartási gépeket is), és a munkadíjnak külön-külön legalább másfél millió forintba kell kerülnie. Természetesen alacsonyabb összköltségnél arányosan kisebb a számításba vehető támogatás nagysága és megoszlása is.

A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Például egy ötmillió forintos felújításnál elvileg két és félmillió forintos támogatásra lehetne számítani, viszont, ha a munkadíj nem haladja meg a 800 ezer forintot, az anyagár pedig a maradék 4,2 millió forintot teszi ki, akkor a támogatás csak a 800 ezer forint kétszerese, vagyis 1,6 millió lehet. (Vagyis az elszámolt munkadíj és az anyagköltség közül mindig az alacsonyabb kétszeresét fizetik ki, egészen a hárommillió forintos plafonig.)

Figyelni kell

Ezért a szakemberek azt ajánlják, ha a beépítendő eszközökhöz képest a munkadíj alacsony lenne, akkor érdemes még újabbakat, vagy drágábbakat megvásárolni, a magasabb támogatási összeg reményében. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy az állam ódzkodik a dupla kedvezményektől, ezért a 27 helyett 5 százalékos áfát tartalmazó eszközökre nem nyújtanak támogatást. (Az újépítésű lakásoknál erre mindenképpen gondolni kell.) Éppen ezért csak olyan számlát lehet a támogatásnál benyújtani, amely pontos termékmegnevezést, típusszámot tartalmaz, és szerepelnie kell rajta a „beépíthető” szónak is, és az sem mellékes, hogy csak a 2021. január 1-je után kiállított számlákat fogadják be. 

Bonta Miklós