Elfogadták a státusztörvényt

A parlament kedd délelőtt elfogadta a státusztörvényt 136 igen, 58 nem és 0 tartózkodás mellett.

Hónapokon át tartó tiltakozások, könnygáz, őrizetbe vétel, felmondások, álegyeztetések, apróbb módosítások vezettek oda, hogy július 4-én kedden a parlament elfogadta a státusztörvényt – írja a 444.

Mi a törvény?

– meghosszabbítható lesz a tanév abban az esetben, ha a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan      ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap,
– a tanárok átvezényelhetők egyik iskolából a másikba, ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor, emellett nem alkalmazható olyan tanároknál, akiknek alsós vagy annál fiatalabb gyereke van,
– ellenőrizhetők a munkáltatótól kapott laptopok, munkaeszközök, a tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába a munkáltató bármikor betekinthet,
fegyelmi eljárást lehet indítani a tanárok ellen, a felfüggesztés mértéke legfeljebb 30 nap lehet,
– 2 hónap helyett 3 hónap lemondási idő lesz.

A törvény eredeti, március eleji változata még ennél is durvább volt, szó volt benne többek között arról, hogy:

– a tanárok nem csak a munkáltatótól kapott munkaeszközein lettek volna lehallgathatók, hanem a saját eszközeiken is,
– a napi maximum munkaidő 8 óráról 12-re, heti 32-ről 48-ra emelték volna, a módosítások nyomán azonban ennek a felső határait eltörölték, (tehát igazából most akármennyi lehet)
– röghöz kötötték volna a pedagógusokat: a lemondási idő kettőről hat hónapra nőtt volna,
– a szabadnapjaiknak a száma pedig 46-ról 35-re csökkent volna,
– pályázás nélkül is ki lehetett volna nevezni az iskola igazgatóját.
A törvény eredetileg június 1-jével lépett volna hatályba, de a módosítások és egyeztetések miatt július 15-től lesz érvényes.

A státusztörvény első tervezetének megjelenése után a tanárszervezetek azonnal tiltakozni kezdtek, Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkársága pedig többször is látszategyeztetésre hívta a szervezeteket, ahol a szervezetek képviselői szerint igencsak egyoldalú volt a kommunikáció. A pedagógus életpálya modell törvénytervezetet nagyon hamar „bosszútörvénynek” kezdték el nevezni a tanárok és szervezetek, amiért szerintük a kormány a tavalyi polgári engedetlenségi mozgalom és a sztrájkhullám miatt bünteti őket.

A törvénytervezet ellen egyébként nemcsak a szakszervezetek, hanem a nagy európai parlamenti frakciók is tiltakoztak, levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, amiben a magyar státusztörvény és a benne foglalt „whistleblower directive” ellen tiltakoztak. Április 25-én volt a státusztörvény addigi legjelentősebb megmozdulása, amikor tanárok és diákok tüntettek Pintér Sándor belügyminiszter ellen, cserébe pedig könnygázt kaptak az arcukba.

A státusztörvény június 6-án került először a parlament elé. A Belügyminisztérium akkori közleménye szerint ekkor került bele az, hogy a tanév abban az esetben hosszabbítható meg, ha „a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.” Szintén ekkor került bele, hogy az átvezénylésre csak a pedagógus hozzájárulásával és csak adott járáson belül kerülhet sor. Aztán felröppent a hír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a benyújtott tervezetet sürgősséggel tárgyalná, ezért az Egységes Diákfront újabb tüntetést szervezett a vita napjára. De nemcsak a tüntetők, Kövér László házelnök is készült a vita napjára: megtiltotta, hogy a pártok bárkit beléptethessenek a parlamentbe aznap.

A tüntetések ellenére a kormány saját bevallása szerint nem számít tömeges felmondásokra a státusztörvény bevezetése után több ezer tanár jelezte, hogy a törvény hatálybalépése esetén felmondanak.

(Kiemelt képünkön: Pintér Sándor belügyminiszter.  MTI/EPA/Martin Divisek)