Nem lesz pénz a tanárok béremelésére, ha a kormány elfogadja a státusztörvényt

Az Európai Bizottság világosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mik a feltételei annak, hogy átutalják a pénzt a tanárok béremelésére, a magyar kormány státusztörvény-tervezete teljesen szembe megy ezekkel a feltételekkel.

Ha a státusztörvényt ebben a formájában elfogadja a kormány, akkor megtörténhet, hogy az Európai Unió nem ad pénzt a magyar tanárok béremelésére – írja a qubit.hu.  A pedagógusok béremelésének 80 százalékát az EU adná. Tegnap, vagyis április 12-én egyeztetett Kisfaludy Károly oktatásért felelős államtitkár-helyettes a tanárszakszervezetek képviselőivel, és közölte, hogy a kormány kitart a státustörvény mellett.  

A várhatóan június 1-én hatályba lépő, a tanárokat érintő státusztörvénnyel akkora baj van, hogy a portál brüsszeli forrása szerint „azt is jelentheti, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerülhet”. Ennek oka, hogy bár az Európai Bizottság világosan fogalmazza meg, hogy mik a feltételei annak, hogy átutalják a pénzt a tanárok bérének emelésére, a magyar kormány státusztörvény-tervezete teljesen szembe megy ezekkel.

A tanári bérek emelését márciusban jogszabályban kellett volna rögzíteni, de ennek egyelőre nyoma sincs a törvények között. Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke azt nyilatkozta a lapnak, hogy a költségvetési törvénymódosítása nem került bele a tanári bérek emelése és a kormány „úgy szeretne bért emelni, hogy közben sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket”. 

A tanári bérek alapját szolgáló EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-re elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne. A projekt azt is leszögezi, hogy a kormány egyoldalúan nem fog bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre ugyanis kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.

(Kiemelt kép: Résztvevők A sztrájk alapjog! – nagy kockásinges találkozó című demonstráción 2022. március 19-én, a Kossuth Lajos téren, Budapesten. Fotó: Dimény András)