Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Sztrájk: a gyereken csattan, ha nincs jó tanár

Létrehozva:

Közös levélben kérték a pedagógusok sztrájkbizottságát alakító szakszervezetek Novák Katalin Köztársasági elnököt május 25-én, hogy ne írja alá azt a törvénymódosítást, ami ellehetetlenítené a tanárok érdemi sztrájkját. Másnap aláírta. Mit jelent ez a mi életünkben?

A válasz megtalálásához kicsit messzebbről kell közelítenünk. Megéri, mert végül kiderül, hogy a tanárok autonómiájának kiiktatása egyéb összetevőkkel együtt végeredményben a saját gyerekeink kilátásait, jövőjét befolyásolja negatívan és tartósan.

Mire való a tanár?

Az iskola nem válhat gyerekmegőrzővé. A szülők mellett a legfontosabbak a tanárok a gyerekek oktatásában. Míg a nagyszerű tanárok nagyerejű és pozitív változást hoznak a gyerek életébe, a gyengék nagy mértékben és tartósan rontják a gyerek életesélyeit. A jó tanárok nem csak az érdemjegyeken javítanak, hanem növelik annak az esélyét, hogy a tanulóik később egyetemre járjanak, több fizetést kapjanak, jobb munkát végezzenek, többet takarítsanak meg a nyugdíjas éveikre és kisebb valószínűséggel vállaljanak fiatalon gyereket. Van olyan felelős szülő, akit ez hidegen hagy?

Ebből következik, hogy ha gyenge a tanár, akkor ezekre sokkal kisebb a gyerek esélye. A magániskoláktól és néhány állami intézménytől eltekintve az a jellemző, hogy hiába jár a gyerek iskolába, már nem sajátítja el azt a tudásanyagot, ami a sikeres életúthoz szükséges. És ennél a pontnál visszaérkeztünk a gyerekmegőrzés fogalmához. Hatalmasat téved az, aki azt hiszi, hogy az iskolában ma mindent megtanítanak a gyereknek, amit „kell”. A felelősség hárítása mellett ez olyan önámítás, amire a gyerek farag rá – egy egész életen át.

Feltehetjük úgy is a kérdést, hogy ezek után mennyire zavarja a szülőt, ha nem a szakos tanár tanítja a gyerekét? Az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, valamint az összes szakos tárgyat tanítók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaságtudományi Intézetének nemrégiben publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadványa szerint. Ez az arány mára csak romolhatott.

Hogy jön ez a tanársztrájkhoz?

„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van” – ezt már Pintér Sándor mondta akkor még miniszterjelöltként május 18-án a Parlament kulturális bizottsága előtti meghallgatásán, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszűnése után a Belügyminisztérium felügyelete alá került a közoktatás. 

A mindenkori belügyminiszter a pedagógusbérekről is kifejtette álláspontját. Elhíresült mondatával, miszerint „Nem ígérek semmit, és azt betartom”, megadta az alaphangot, számíthatnak-e a pedagógusok a közeljövőben bérrendezésre. Szerinte ugyanis a pedagógusok társadalmi megbecsültsége nem a fizetésüktől függ. 

Azt a fogalmat pedig, hogy polgári engedetlenség, a magyar jog nem ismeri – ezt már a tanárok év eleji, több hónapig tartó polgári engedetlenségi akcióival kapcsolatban mondta. 

A tanárok akkor lényegében béremelést és munkaterheik – elsősorban az adminisztráció – csökkentését kérték és kérik azóta is. A sztrájkkal azt akarják elérni, hogy a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen a pedagógusok és nem pedagógus beosztásban lévők fizetése. (A 10 százalék sem béremelés, hanem pótlék, tehát bármikor elvehető.) A neveléssel és oktatással lekötött munkaidő pedig heti 22 óra legyen, ami gyakorlatban azt jelentené, hogy legalább közelít a heti 40 órás munkahéthez.

Nincs itt semmi látnivaló

Pintér Sándor Belügyminiszter már a májusi meghallgatásán egyértelművé tette, hogy összességében fegyelmi kérdésként tekint az ilyen akciókra és továbbra is a hatályos jogszabályokat fogják érvényesíteni. Szerinte a közoktatás ugyanis nincs olyan súlyos helyzetben, hogy tömeges polgári engedetlenségre kerüljön sor.

Ezt követte a május 25-i veszélyhelyzet megszűnéséről szóló salátatörvény, miszerint a pedagógusok munkabeszüntetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a koronavírus-járvány idején, vagyis például a kötelező gyerekfelügyelet, vagy hogy az órák felét, végzősök esetében pedig száz százalékát meg kell tartani a sztrájk alatt. Ezt írta alá Novák Katalin május 26-án.

A pedagógusok helyzetének rendezése jelenleg ott tart, hogy a szakszervezetek alkotmányjogi panaszt tesznek. Ha pedig az Alkotmánybíróságon sem járnak sikerrel, az Európai Bírósághoz fordulnak. Mindez pedig nem csak a tanárok személyes életéről szól, hanem a jelenlegi és a jövőbeli generációk tömegeinek életkilátásairól elsősorban.

Legnépszerűbb cikkeink